167893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált triazolok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I Bejelentés napja: 1974. VI. 12. (AA—776) Svédország elsőbbsége: 1973. VI. 14. (7308365—1) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. 167893 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 55/06 Feltalálók: ERIKSSON Hans Erik vegyész, Hölö, FLOR VALL Gösta Lennart vegyész, Södertälje, Svédország Tulajdonos: Astra Läkemedel Aktiebolag, Södertälje, Svédország Eljárás szubsztituált triazolok előállítására i A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új szubsztituált triazolok és farmakológiailag elfogadható savaddiciós sóik előállítására. Ebben a képletben R1, R 2 és R 3 egymástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatomot vagy 1—3 szénatomos alkilcso- 5 portot jelentenek, R4 hidrogénatomot, 1—3 szénatomos alkilcsoportot vagy 2-piridilcsoportot és R5 hidrogénatomot vagy 1—3 szénatomos alkilcsoportot jelent, azzal a korlátozással, hogy 10 ha R1 , R 2 és R 3 hidrogénatomot jelentenek, akkor R4 1—3 szénatomos alkilcsoportot vagy 2-piridilcsoportot jelent. Vérnyomáscsökkentő szerek már régóta ismeretesek. 15 Azt is tudjuk, hogy ezek a szerek különféle mechanizmusok szerint fejtik ki a hatásukat. Ilyen vegyületek használatakor gyakran klinikailag igen jelentős mellékhatások mutatkoznak. Jól ismert példája ennek az, amikor a beadás után és a kívánt vérnyomáscsökkenés 20 bekövetkezte előtt a vérnyomás rövidebb vagy hosszabb időre megnő. További példája a mellékhatásoknak az ilyen szerek szedatív hatása, amely alkalmatlanná teszi ezeket a szereket olyan személyek vérnyomásának csökkentésére, akik éberséget igénylő tevékenységet, például 25 autóvezetést, végeznek. Most azt találtuk, hogy a 4-amino-3-benzilidénhidrazino-l,2,4-triazolokkal rokon egyes vegyületek a kísérletileg előidézett nagy vérnyomású, nem érzéstelenített állatoknak perorálisan beadva azok artériás vérnyomá- 30 sát nyugtató vagy más kedvezőtlen hatás nélkül képesek csökkenteni. A találmány szerinti vegyületek a klinikai gyakorlatban rendszerint perorálisan, rektálisan vagy injekcióként adhatók be olyan gyógyszerkészítmények alakjában, amelyek a hatóanyagot szabad bázisként vagy faimakológiailag elfogadható, nem toxikus savaddiciós só, például hidroklorid, hidrobromid, laktat, acetát, szulfát, szulfonát stb. alakjában, farmakológiailag elfogadható hordozóval együtt tartalmazzák. Ennek megfelelően a találmány szerinti vegyületek kifejezés, akár általános értelemben, akár egyedileg használjuk, mindenképpen magában foglalja mind a szabad aminbázist, mind a szabad bázis savaddiciós sóit, kivéve amikor az ilyen kifejezést tartalmazó szöveg, például az egyes példákban, összeegyeztethetetlen ezzel a tág értelmezéssel. A vivőanyag szilárd, félig szilárd vagy folyékony hígító vagy kapszula lehet. Az ilyen gyógyszerkészítmények előállítása is tárgya a találmánynak. A hatóanyag rendszerint a készítmény 0,1—95 súly%-a; nevezetesen az injekcióra szánt készítmények hatóanyagtartalma 0,5 és 20 súly% között, a perorális beadásra szánt készítijíényeké 2 és 50 súly% között van. A találmány szerinti vegyületet perorális beadásra való adag alakjában tartalmazó gyógyszerkészítményt úgy állítjuk elő, hogy a választott vegyületet szilárd poralakú hordozóval, például laktózzal, szacharózzal, szorbittal, mannittal, keményítővel, cellulózszármazékkal vagy zselatinnal, valamint csúsztató anyaggal, például magnéziumsztearáttal, kalciumsztearáttal, polietilénglikol-via-167893 1
