167892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új helyi érzéstelenítőszer előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <F^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. III. 11-Svédországi elsőbbsége: 1973. III. 13. (7303452—2) Közzététel napja: 1975. VIII. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. (AA—766) 167892 Nemzetközi osztályozás: A 61 k 27/00 C 07 c 49/76 Feltalálók: HAEGERSTAM Glenn Arne Torsten vegyész, PRING Brian George vegyész, ÄKERMAN Sven Bengt Arvid vegyész, Södertälje, SANDBERG Rune Verner vegyész, Järna, Svédország Tulajdonos: Astra Läkemedel Aktiebolag cég, Södertälje, Svédország Eljárás új helyi érzéstelenítőszer előállítására A találmány tárgya eljárás helyi érzéstelenítő készítmény előállítására, amely a sértetlen bőr felületén alkalmazva megfelelően gyorsan megkezdődő, mélyen behatoló érzéstelenítő hatást gyakorol, és ez a hatás a készítménynek az alkalmazás helyéről való eltávolítása után is megmarad; a találmány tárgya továbbá eljárás egy specifikus helyi érzéstelenítőszer bőrön áthatoló-képességének javítására, és eljárás a bőrön keresztül a helyi érzéstelenítés előidézésére. A helyi érzéstelenítőszerek hatékonysága a nyálkahártyán jól kimutatható, de a sértetlen bőrön hatásuk nem állapítható meg. Ismeretes például, hogy egyes oldatok és kenőcsök, amelyek néhány jól ismert helyi érzéstelenítőszert bázis alakjában tartalmaznak, a sértetlen bőrön helyileg alkalmazva a felületen helyi érzéstelenítő hatást gyakorolnak [lásd Adriani és munkatársai. Anaesthesia and Analgesia 50, 5, 834-40 (1971)]. Az elért hatás azonban nyilvánvalóan gyenge, a gátló hatás csak átmeneti, és a vizsgált hely szárazra törlése után 10-60 másodpercen belül eltűnik. A tartós érzéstelenítésnek ez a hiánya' többek között azt jelenti, hogy az ilyen készítmények sebészi célokra használhatatlanok. S. Monash szerint [A. M. A. Archives of Dermatology, 76, 752-756 (1967. dec.)] az ép bőrön, elfogadható kezdeti időtartam után (45-60 perc) tartós helyi érzéstelenítést lehet elérni, ha lidokain, tetrakain, fenakain, benoxinát vagy tripelennamin bázisok alkoholos oldatait használják. A későbbi és fejlettebb vizsgálatokkal azonban a Monash által kapott eredményeket nem lehetett igazolni. Ezt valószínűleg az a tény okozta, hogy a Monash által használt módszerben folyamatosan tűszúrásokkal vizsgálnak. Ha az első vizsgálatban az érzéstelenítés nem 5 volt nyilvánvaló, úgy az érzéstelenítő készítményt újra felvitték a most már megsértett bőrre, és ezután ismételték meg az érzéstelenség vizsgálatát. Amint Adriani és munkatársai említett közleményükben (a 834-835. oldalakon) megállapították, az ilyen mód-10 szer kétes értékű akkor, amikor a sértetlen bőrön alkalmazva a helyi érzéstelenítőszer hatásosságát kell megállapítani. Összefoglalva az eddigieket, találmányunk kidolgozása előtt nem létezett olyan helyi érzéstelenítő ké-15 szítmény, amely sértetlen bőrön alkalmazva gyorsan megkezdődő, mélyen behatoló helyi érzéstelenítést idézett volna el, és az alkalmazás helyéről való eltávolítása után tartósan érzéstelenített volna. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen készítmény a helyi érzéstelení-20 tés sokféle alkalmazásában, például kisebb sebészi beavatkozások esetén, valamint pszoriázis vagy egyéb bőrbetegségek kezelésénél hasznos lenne. A találmány alapjául az a meglepő megfigyelés szolgált, hogy a helyi érzéstelenítésre képes o-diizo-25 propil-aminoetoxi-butirofenon bázis alakjának a sértetlen bőrbe való behatolási képessége lényegesen javul, ha az említett vegyületet 40-70 térfogatszázalék izopropanolt és 0-60 térfogatszázalék glicerint tartalmazó oldószerben feloldjuk. 30 A találmány tárgya tehát eljárás olyan helyi érzés-167892 1