167871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasúti szigetelt sínáramköröknél a sínek szigetelési állapotának vizsgálatára
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. II. 26. Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. III. 31. (VA—1400) 167871 Nemzetközi osztályozás: B 61 1 23/00 G 01 r 31/08 Feltaláló: Erdős László oki. villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Intézet, Budapest Vasúti Tudományos Kutató Eljárás és berendezés vasúti szigetelt sínaramköröknél a sínek szigetelési állapotának vizsgálatára A találmány tárgya eljárás és berendezés vasúti szigetelt sínáramköröknél a sínek szigetelési állapotának vizsgálatára, amelyben áramot táplálunk a sínszálakba és mérjük a két sínszál közötti, a sínáramkör ballasztellenállására jellemző feszültséget. 5 A vasúti jelző-és biztosítóberendezéseket általában szigetelt sínáramkörök útján működtetik. Az ilyen berendezések üzembiztos működése érdekében a sínszálakat egymáshoz, illetve a földhöz képest megfelelően szigetelni kell. A szigetelés minőségéről 10 a két sínszál között mérhető átvezetési ellenállás, az úgynevezett ballasztellenállás értéke ad felvilágosítást. Ha a ballasztellenállás értéke kisebb a megengedett minimális értéknél, a berendezések üzemében zavarok jelentkeznek. 15 Ha a ballasztellenállás értéke a megengedett minimális érték alá csökken, ez rendszerint a következő okokra vezethető vissza: 1. A felépítményt alkotó elemek (aljak, zúzottkőágyazat) minőségének romlása, 20 2. A szigetelések meghibásodása. 3. A sínszálak között keletkező rövidzárlat. A ballasztellenállás mérésével - ha a mért érték kisebb a megengedettnél - a fenti hibák valamelyikének jelenlétére lehet következtetni. Ilyen mérése- 25 ket újonnan létesített pálya minőségi ellenőrzése vagy üzemben lévő pályán keletkező üzemzavar okának felderítése céljából szoktak végezni. A ballasztellenállás vizsgálatát ismert módon úgy végzik, hogy a két sínszál közé valamilyen ellen- 30 állásmérő hidat kapcsolnak, vagy az ellenállásmérés legegyszerűbb módját, a feszültség-áram módszert alkalmazzák. Az ismert eljárásnak több hiányossága van. Ezek közül legfontosabb, hogy mérés csak forgalommentes pályán végezhető, mivel a mérés tartama alatt a jelző- és biztosítóberendezéseket ki kell kapcsolni. A mérés elvégzéséhez ugyanakkor több személy közreműködése szükséges, és a mérés eredményéből csupán az állapítható meg, hogy a ballasztellenállás értéke megfelelő-e vagy sem. Arra nézve, hogy mi okozza a hibát, és a pálya melyik helyén van a hiba, az ismert módszer nem ad felvilágosítást. A találmány célja az ismert mérési eljárás hiányosságainak megszüntetésével olyan eljárás és berendezés kidolgozása, amely lehetővé teszi a ballasztellenállás értékét rontó hibahely pontos meghatározását anélkül, hogy a jelző- és biztosító berendezéseket üzemen kívül kellene helyezni. A hiba helye a vizsgált szakaszon belül azért nem határozható meg ismert módszerekkel, mert az egyenáram és a kisfrekvenciás áram csaknem korlátlanul terjed a sínben a vizsgált szakasz mentén. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a hiba behatárolását pontosabbá lehetne tenni, ha a vizsgált pályaszakaszt több részszakaszra lehetne osztani, amelyek ballasztellenállását egymástól függetlenül megmérhetjük. Ily módon megállapítható lenne, hogy a hiba helye melyik részszakaszban, vagy részszakaszokban van. Részszakaszok kialakítására sínáramkör megbontása nem járható út. 167871 1
