167856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminopenicillinek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. XII. 23. Japán-beli elsőbbsége: 1970. XII. 25. (129 650/70) Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. (TA—1160) 167856 Nemzetközi osztályozás: C 07 b 29/02 C 07 d 99/14; 99/16 Feltalálók: TAKAHASHI Takeshi vegyész, Osaka, TAKAHASHI Toshiyukí vegyész, Osaka, Japán ISONO Masao vegyész, Hyogo, Japán Tulajdonos: Takeda Chemical Industries Limited, Osaka, Japán Eljárás aminopenicillinek előállítására A találmány tárgya új és iparilag előnyöseljárás aminopenieülinek előállítására. A leírásban és az igénypontokban az „aminopenicillin" megjelölésen a 6-os helyzetben «-amino-acilamido-csoportot hordozó penieillinszármazékokat értünk. A találmány szerinti eljárással (I) általános képletű aminopenicillineket állítunk elő — ahol R adott esetbem a gyűrűn egy vagy több hidroxil- és/vagy halogén helyettesítőt hordozó fenil-, ciklohexenil-, ciklohexadienil- vagy ciklohexil-csoportot jelent — (II) általános képletű a-helyettesített-oc-aminosav-származékokból — ahol R jelentése a fenti, és A rövidszénláncú alkoxi-, karboxil-(rövidszéaláncú)-alkiltio-, amino- vagy karboxHrövidszéníáncú)-alkilamino-csoportot jelent — és 6-aminopenicillánsavból, olyan szubsztrátumspeeifikus mikroorganizmus felhasználásával, amely 5 mg/ml 6--aminopenieillánsavat és 20 mg/ml D-fenilglicin-metilésztert vagy fenilecetsavat tartalmazó, 0,1 mólos, 5,5 pH-ertékű citrát-foszfát pufFeroldatban szuszpendálva és 1 órán át rázás közben 37 C°-on indukálva a-amino-benzMpenieillint termel, penicillin G-t azonban lényegében nem termek Az aminopenicillineket az ismert módszerek szerint «-helyettesített-a-aminosavak és 6-amino-penicillánsav kondenzációs reakciójával, vegyi úton állították elő [Nature 191, 1091—1092 (1961)]. Az ismert módszerek hátránya, hogy az aminosavak amino-csoportjaira — a karboxil-csoporttal végbemenő reakció megakadályozása céljából—védőcsoportokat kell felvinni, vagya szintézis előtt az amino-csoportot olyan stabil csoporttá 10 15 20 25 30 (pl. azido-csoporttá) kell alakítani, amely a szintézis végrehajtása után újból amino-csoporttá alakítható. Ennek megfelelően a kondenzációs reakció végrehajtása után a védőcsoportokat le kell hasítani, vagy az aminocsoportot újból ki kell alakítani. Ezeket az utóbbi reakciólépéseket enyhe körülmények között kell végrehajtani annak érdekében, hogy a molekula egyéb részei — elsősorban a penicíllín-váz vagy a 6-os helyzethez kapcsolódó oldallánc savamid-kötése — ne károsodjanak. Nyilvánvaló, hogy ezek az enyhe körülmények között végrehajtott utóreakciók nagymértékben csökkentik az aminopenicillin-végtermékek hozamát. Az aminpenícillinek mikrobiológiai úton történő előállítása a kémiai eljárásmódokkal összehasonlítva azzal az előnnyel jár, hogy az a-amínösavak amino-csoportjának védelmére nincs szükség, azaz a termékek egyetlen lépésben állíthatók elő. Az aminopenicillinek mikrobiológiai szintézisét mindeddig úgy végezték, hogy fenilecetsavat és 6-amino-penicilIánsavat penicillin-G (azaz az N-acil-csoporthoz képest a-helyzetben amino-csoportot nem tartalmazó penicillin-származék) előállítására alkalmas mikroorganizmus jelenlétében reagáltattak egymással [Biochem. J. 115, 4, 747 (1969)]. Ezek az ismert mikroorganizmusok elsősorban a penicillin-G képződését segítik elő, és az aminopenicillinek képzésében mutatott aktivitásuk viszonylag csekély. így pl. 6-amino-penicillánsavból és fenilglicin-metilészterből az ismert mikroorganizmusok jelenlétében sokkal kisebb hozammal állítható elő «-amino-benzil-penicillin, mint ha ugyanazt a mikroorganizmust ugyanolyan fermentációs 167856 1