167765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kloridionokat tartalmazó elektrolitok vizes oldatának elektrolizisére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LIÍRÁS 167765 -*^%t Nemzetközi osztályozás: ^P Bejelentés napja: 1973. I. 12. (HO—1540) B 01 k 3/10 C 01 d 1/08 C 01 b 7/06 • Közzététel napja: 1975. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1977. I. 31. - -­Feltalálók: Cook Edward H, ifj., vegyész, Lewiston, New York, Emery Alvin T. vegyész, Youngstown, New York, Schoepfle Blaine O. vegyész, Snyder, New York, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Hooker Chemicals and Plastics Corporation, Niagara Falls/New York, Amerikai Egyesült Államok Eljárás kloridionokat tartalmazó elektrolitok vizes oldatának elektrolízisére A találmány tárgya eljárás kloridionokat tartal­mazó elektrolitok vizes oldatának elektrolikus bon­tására nagy tisztaságú termékek előállítása mellett. Ismeretes, hogy ionosán disszociáló vegyületek vi­zes oldatait, különösen a sóoldatokat olyan, anód­dal és katóddal ellátott cellákban elektrolizálják, amelyekben az anód és a katód porózus membránnal van elválasztva egymástól. A cellákat többnyire olyan körülmények között üzemeltetik, hogy a porózus diafragmán molekulák és ionok vándoroljanak ke­resztül. Az ionvándorlás eredményeként bontatlan elektrolittal szennyezett katódfolyadékot és a katód és anód anyagának reakciótermékét tartalmazó anódfolyadékot kapnak. Ismeretesek olyan cellák is, amelyekben a dia­fragma mind a folyadékok, mind pedig a gázok szá­mára átjárhatatlan, s így az üzemeltetés során mind az ionos, mind pedig a molekuláris vándorlást sza­bályozni lehet. Számos szabadalmi leírás ismertet olyan elektrolizáló cellákat amelyek szintetikus szerves ioncserélő műgyanta mebránokat tartalmaz­nak diafragmaként (lásd például a 2 967 807 és a 3 390 055 lajstromszámú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírásokat az 1 510 265 lajst­romszámú francia szabadalmi leírást, és a 2 003 704 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsá­tási iratot). Az említett szabadalmi leírások például „Amberlite" típusú kationcserélő műgyanták (szul­fonált sztirol-divinilbenzol kopolimerek) és tercier amin-alapú ioncserélő műgyanták alkalmazását is­mertetik. Ioncserélő gyantából készült membráno­kat a fűtőanyag és oxidálószerek reakciója során 5 fellépő kémiai energiákat elektromos energiává ala­kító, folyamatos üzemű egyenáram-termelő cellák­ban is alkalmaznak (lásd például az 1 563 528 sz. francia és az 1 184 321 sz. brit szabadalmi leírást). Az ioncserélő gyanták azonban az alábbi okok-10 ból nem teljesen kielégítőek a fenti célokra: a) a műgyanták 75 C° felett nem ellenállóak erős lúggal és/vagy tömény savval szemben; b) a gyanták viszonylag rövid ideig hatásosak; c) a gyanták költségesek. 15 Az ioncserélő gyanták hátránya, hogy 75 C°-nál magasabb hőmérsékleten tömény lúgokkal és sa­vakkal szembeni ellenállásuk csekély, hatásuk rövid ideig tart, 200 g/liternél nagyobb nátriumhidroxid­koncentrációjú katódfolyadék jelenlétében a memb-20 rán feszültségesése rendkívül megnő, ugyanakkor ionszelektivitása a nátronlúg-koncentráció növeke­désével csökken. E hátrányokon kívántak segíteni az 1 959 147 szá­mú NSZK közrebocsátási irat szerzői. Eljárásuk lé-25 nyege, hogy az elektrolízist olyan elektrolizáló cel­lában végzik, amely egy folyadékokat és gázokat át nem eresztő diafragmát tartalmaz, mely diafrag­ma egy mechanikailag stabil alapból és egy elektro­kémiai szempontból megfelelő külső rétegből áll. 30 A külső réteg anyaga tetrafluoretilén és egy 167765 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom