167696. lajstromszámú szabadalom • Nagy fényerejű hattagú objektív
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. V. 10. (ZE—428) Német demokratikus köztársaságbeli elsőbbsége: 1973. VII. 9. (WP G 02 b/172 137) Közzététel napja: 1975. VI. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. 167696 Nemzetközi osztályozás: G 02 b 9/00 Feltalálók: Dietzsch Eberhard, oki. fizikus, Jena Eberitsch Gerhard, optikus, Grosseutersdorf Risch Gerhard, optikus, Weimar Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Carl Zeiss Jena, Jena, Német Demokratikus Köztársaság Nagy fényerejű hattagú objektív i A találmány tárgya hattagú nagy fényerejű, legalább 1:0,75 relatív nyílású és azf összgyújtótávolság legalább 0,6-szoros képnagyságú objektív, amely előnyösen röntgenernyő- és oszcillográf képek fényképezésére használható. A tárgy felől tekintve az objektív két gyűjtő- 5 lencséből, ragasztott szórólencsét képező tagból — amelynek tárgy felé mutató felülete konkáv és amelynél a levegővel határos külső felületek sugarai nagyobbak, mint az f összgyújtótávolság —, továbbá az f összgyújtótávolságnál nagyobb gyújtótávolságú bikonvex 10 gyűjtőlencséből, valamint két további lencsetagból áll, amelyek közül az utolsó képmező kiegyenesítés céljából plankonkav Smyth-lencse, amelynek sík felülete a kép felé mutat. Az eddig ismert ilyen, vagy hasonló felépítésű objek- 15 tívek hátránya, hogy azok csak 1: 0,85 relatív nyílásig biztosítanak kielégítő képminőséget. Hátrányt jelent az is, hogy 0,6-szoros f összgyújtótávolságnál nagyobb képmező esetén a képmező görbületnek képtorzítása nagymértékben jelentkezik a képmezőnek szélén. Az 20 ilyen objektíveknél a képmező görbület zavaró befolyása miatt a relatív nyílás növelése — ámi például röntgenernyő képfelvételeknél a megvilágítási idő csökkentése érdekében szükséges —, a feloldó képesség elvesztéséhez vezet. 25 Ezen kívül hátrányt jelent az is, hogy az ilyen ismert objektívek legalább két ragasztott tagot tartalmaznak, amelyek — különösen nagyobb gyújtótávolságoknál — technológiai nehézséget jelentenek a gazdaságos gyártásnál. 30 A találmány célja az említett hátrányok kiküszöbölése és olyan objektív kialakítása, amely az ismert objektív rendszereknél nagyobb, legalább 1: 0,75 relatív nyílással rendelkezik, és amelynek optikai teljesítménye főleg képmező kiegyenesítése az eddig ismerteknél lényegesen kedvezőbb. Ezen minőségi követelményeken túlmenően a találmány célja az is, hogy a lencsék és ragasztott tagok száma a gazdaságosságot és technológiát figyelembe véve a minimális és a drága lantán üvegek felhasználása kiküszöbölhető legyen. A találmány szerint lényegesen jobb képmező kiegyenesítést érhetünk el azzal, ha a Smyth-lencséhez nagy, 1,70 értéknél nagyobb törésmutatójú üveget alkalmazunk. Bár ennél a lencsénél a fénytörőérték nő, végeredményben azonban a plankonkav lencsék sugara nagyobbodik, aminek következtében a túlzott korrekciós hatás nagy képmező esetén csökken. A Smyth-lencse képmező kiegyenesítő hatása abból adódik, hogy a konkáv felületen az iveltség p mértéke és ezzel az optikai W út ezen a felületen a növekvő íveltségtől függően W: n-1 függvény szerint változik. Ha az iveltség p mértékét hatványsorba fejtjük és <P=n-1 167696 1
