167677. lajstromszámú szabadalom • Forgozsámoly sínhez kötött járművekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <#r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. II.8. (TA-1237) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság: 1972.11.10. (P 22 06 290.4) Közzététel napja: 1975. VI.28. Megjelent: 1979. V. 15. 167677 Nemzetközi osztályozás: B 61 f 5/00 Feltalálói k): Gerhard Stieler, oki. mérnök, Minden, (Westfalen), Alfred Sinhoff, konstruktőr, Würselen, Otto Halmschlag, mérnök, Oberforstbach, Ferdinand Weckmann, mérnök, Aachen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Waggonfabrik Talbot, Aachen, Német Szövetségi Köztársaság Forgózsámoly sínhez kötött járművekhez 1 A találmány tárgya forgózsámoly sínhez kötött járművek részére olyan forgózsámolykerettel, amely párosává elrendezett csavarrugók útján fekszik fel a keréktengelyeken, amelyeknek tengelycsapágyházai, a forgózsámolykeret tengelycsapágy vezetékeiben füg- 5 gőleges és vízszintes irányban vannak vezetve, a menetközben adódó keresztirányú lökések rugózásához, illetőleg felfogásához, aholis a csavarrugók mindegyik tengelycsapágyház egyik oldalán, közvetlenül a tengelycsapágyvezeték és a tengelycsapágyház 10 között vannak elrendezve, ezzel szemben másik oldalán a felső rugótányér a keréktengelyhez hajló rugóláncszemen át a tengelycsapágyvezetékhez van csuklósan erősítve és egy ütközőre fejti ki hatását, amely a tengelycsapágyvezetékben eltolhatóan van ágyazva és 15 egy súrlódóbetét közbeiktatásával a tengelycsapágyházra szorítható. A fentiekben leírt fajtájú forgózsámolyok ismertek. A tengelycsapágyházanként párosával elrendezett csavarrugók egyikének felső tányérrugóját a 20 keréktengelyhez hajló rugóláncszem útján való csuklós kötése révén a rugóláncszemre ható erő két komponensre oszlik, éspedig egy függőleges komponensre, amelyet a rugó, az alsó rugótányér és a tengely csapágyház visz át a kerekekre, továbbá egy 25 vízszintes komponensre, amelyet a felső rugótányér ad át az ütközőnek. Az ütközőt ezen vízszintes erőkomponens a tengely csapágyházhoz nyomja úgy, hogy annak mozgását a tengelycsapágyvezetékben keletkezett súrlódás csillapítja. A csillapítás mértéke 30 emellett a mindenkori keréktengelyen fellépő terheléstől fog függeni. Az előzőekben ismertetett ismert forgózsámolymegoldásnál a tengelycsapágyháznak a tengelycsapágyvezetékben való függőleges és vízszintes mozgásához azonos csillapításértékek adódnak. Ennek az a következménye, hogy a függőleges mozgások egy meghatározott mértékű csaillapítása esetén, amint ez egy jó rugózáshoz megkövetelt, ugyanazon mértékű csillapítást kell a vízszintes mozgásokhoz is figyelembe venni, jóllehet arra kellene törekedni, hogy a sínhez kötött járművek kerékcsoportjainak a sínen való tartósan szinuszos futásából adódó ezen keresztirányú mozgásokat az úgynevezett felfutási ütközések csökkentése érdekében a rugózástól eltérő mértékben csillapítsuk. Annak érdekében, hogy a vízszintes irányban lejátszódó felfutási ütközéseket, amelyek a síihez kötött járművek kisiklását okozhatják, a megengedhető mértékűre csökkentsük le, egyik kivitelnél, ahol a tengelyeknek vezetékeikben csekély keresztirányú játéka van, egy meghatározott nagyságú súrlódóerő szükséges, amit ázismert konstrukcióknál a rugósláncszem hajlásának megválasztása révén érnek el. Ezáltal ugyan keffve?s6 csillapítást lehet elérni a tengelycsapágyházaknak a tengelycsapágyvezetékekben való keresztirányú mozgásánál, azonban ezzel egyidejűleg egy ennek megfelelő csillapítással kell számolni a sínhez kötött jármű függőleges irányban történő rugózásánál is, ami a sínhez kötött jármű futási tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásolja. A találmány alapját- azon feladat megoldása képezi, hogy olyan a bevezetőben leírt fajtájú, terhelésfüggő csillapítási rendszerű forgózsámolyt hozzunk 167677