167657. lajstromszámú szabadalom • Nagy hatékonyságú árnyékolószerkezetek

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. X.03. Elsőbbsége: 1974.1.30. Közzététel napja: 1975.111.28. (RI-522) Megjelent: 1978.XU.15. 167657 Nemzetközi osztályozás: E 06 b 9/26 •' i - ri dr. Ring Gusztáv, fizikus, 45%, Tóth András, fizikus, 40%, dr. Zöld András, épületgépész, 10%, Palló Gábor, vegyész, 5%, Budapest Nagy hatékonyságú árnyékolószerkezetek 1 A találmány tárgyát nagy hatékonyságú árnyékoló­szerkezetek képezik. A korszerű épületek egyik alapvető ismérve az üvegezett külső felületek arányának növekedése. E tény mind a hazai, mind a külföldi építőipari gyakor­latban megfigyelhető. A jelenség oka a korszerű építési-szerelési technológiák sajátos követelményei­ben, a szakértő és laikus közönség esztétikai értékíté­letének fejlődésében, a belső és külső tér közötti kapcsolat gyakorlati és pszichológiai okokból indo­kolt igényében keresendő. Az üvegezett külső felületek növekedése azonban azzal a következménnyel jár, hogy a nyílászáró szerkezeteken keresztül a helyiségbe bejutó napsugár­zási energia a helyiségek jelentős mérvű felmelegedé­sét okozza. Megfelelő mértékű építészeti és gépészeti beavatkozások hiányában e felmelegedés igen kelle­metlen közérzeti viszonyokat teremt, súlyosabb ese­tekben pedig kifejezett egészségi károsodást okoz. A gépészeti beavatkozás módja - hűtés, klimatizálás -ismeretes, megvalósítása azonban igen jelentős beru­házási nehézségekkel jár. Ugyancsak jelentősek a berendezés üzemi költségei is. Ezen kívül az üzemelte­tés állandó felügyeletet és szakképzett személyzetet követel, az épület tehát mintegy „lakógéppé" válik. A fentiek ismeretében nem szükséges külön hang­súlyozni a csekély beruházási költséggel járó és üzemeltetési költséget, valamint kezelő személyzetet egyáltalán nem igénylő építészeti beavatkozások továbbfejlesztésének fontosságát. Ezek alkalmazása a helyiségek felmelegedését s ezáltal a beépítendő hűtő­teljesítményt és a hűtési energia fogyasztást számot­tevően csökkenti, sok esetben pedig teljesen felesle­gessé teszi a gépészeti berendezéseket. Az elmondottak különös jelentőséggel bírnak a 5 könnyűszerkezetes építési móddal készült épületek­ben. Az ismertétett tényeket figyelembe véve, az eddigi­ek során is törekedtek hatékony árnyékolószerkeze­tek alkalmazására. Ezek hatékonysága azonban elma-1 Q radt a ténylegesen elérhető maximumtól, mert kiala­kításuk során bizonyos fizikai megfontolásokat, főként az árnyékolószerkezetek anyagainak abszorp­ciós tényezőire vonatkozó törvényszerűségeket hely­telenül vettek figyelembe. 15 Az ismert árnyékolószerkezetek helyzetük szerint vízszintes és függőleges síkú, szerkezetük szerint fix és mozgatható, beépítési módjuk szerint külső, közben­ső és belső, anyaguk szerint textil, fém és műanyag­lamellás, fém és műanyag lemezes, szilikátbázisú, stb. 20 kategóriákra oszthatók. Ismert árnyékolószerkezetek az úgynevezett Markis-tetők, amelyek vízszintes vagy kis hajlásszögű árnyékvetőkből álló szerkezetek, valamint a fix lamel­lás árnyékolók. Ezek a szerkezetek meglehetősen 25 hamar felmelegszenek, és belső, az épület felé eső oldalukon jelentős mennyiségű hőt adnak le sugárzás útján. A nagymérvű felmelegedés következtében komoly dilatációs problémák is felmerülnek. • Elterjedten alkalmaznak árnyékolás céljára leme-30 zes, úgynevezett reluxa redőnyöket. Ezek általában alumínium vagy műanyag lemezekből állnak. Az 167657

Next

/
Oldalképek
Tartalom