167642. lajstromszámú szabadalom • Eljárás földbefektetett, főleg hőtávvezeték célját szolgáló csővezeték ágyazóanyagának előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. XII. 29. (NE-507) Közzététel napja: 1975. VI. 28. Megjelent: 1978.XI.15. 167642 Nemzetközi osztályozás: F 16 I 58/00 F 16 I 59/00 F 16 I 57/00 Feltalálói k): dr. Bod Magdolna, oki. vegyészmérnök, 40%, dr. Dócs János, oki. gépészmérnök, 15%, Fehér Ignác, oki. mérnök, 15%, Budapest, Lukács Zoltán, tud. munkatárs, 15%, Sarkadi Magdolna, tud. s. munkatárs, 15%, Veszprém Tulajdonos; Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém, Energiagazdálkodási Intézet, Budapest Eljárás földbefektetett, főleg hő távvezeték célját szolgáló csővezetékek ágyazóanyagának előállítására 1 A találmány földbefektetett, főleg hőtávvezeték célját szolgáló csővezetékek ágyazóanyagának előállítására vonatkozik. A földbefektetett, hőtávvezeték célját szolgáló csővezetékeket amellett, hogy megfelelő víz- és hőszigeteléssel, valamint megtámasztással kell ellátni, a mechanikai sérülések és korrózió ellen is védeni kell. Ezt a feladatot sokáig úgy oldották meg, hogy a csővezetéket megfelelő támasztóelemeken, vasbeton vagy egyéb anyagú védőcsatornában helyezték el és ezzel biztosították a víz behatolása és a mechanikai sérülések ellen, míg korrózió ellen és a hőszigetelés érdekében magát a csővezetéket védő illetőleg szigetelő burkolattal látták el. Ez a megoldás csak akkor volt megbízható, ha a védőcsatorna járható méretű volt, s így a csővezeték burkolatát ellenőrizni és a szükségeshez képest javítani lehetett. Ellenkező esetben a védőcsatorna esetleges repedésein, illesztési tömítetlenségein a talajvíz vagy esővíz beszivárgott, átnedvesítette a hőszigetelő anyagot és nemcsak a csővezeték hőveszteségét, hanem annak korróziós veszélyét is növelte. A megoldás mindenképpen igen költséges volt, ezért kevésbé költséges megoldást kellett keresni. Ilyen megoldást célzott az az elrendezés, amely szerint a csővezetéket magában a kiásott árokban helyezték el, pl. vasbetonból készített tartóelemekre: helyzetét elmozdulás ellen ezzel biztosították, míg a vízzárást, hőszigetelést és a korrózió elleni védelmet az ároknak különleges ágyazóanyaggal való kitöltése útján kívánták elérni. Ilyen ágyazóanyagul használták 10 15 a hidrofobizáló sztearátokkal, sztearinsavval vagy azok keverékével impregnált ásványi porokat, pl. kalciumkarbonátot, kaolint, szilícium dioxidot és/vagy valamely szilikátot. Ennek az ágyazóanyagnak azonban több hátránya is megmutatkozott. Nevezetesen hidroföb tulajdonsága nem volt megfelelő, a talajvíznek, illetve a talajnedvességnek a csővezeték felületére való jutását nem tudta megbízható módon megakadályozni, amihez még az is hozzájárult, hogy a csővezetéknek a hőingadozások következtében keletkezett mozgása egyes kritikus helyeken az ágyazóanyag szemcséiről a hidrofobizáló anyagot lekoptatta. A nedvesség a csővezeték korrózióveszélyét is növelte amellett, hogy annak hőveszteségét hátrányosan befolyásolta. Tetemes költséget okoztak a tartóelemek is, mert az ágyazóanyag általában nem volt annyira teherbíró, hogy a csővezetéket megtartsa, — sőt még az ágyazóanyagot kellett mentesíteni, hogy össze ne nyomja. Ha az ágyazóanyag kalciumkarbonátot tartal-20 mázott, akkor ezt a humuszsavak is megtámadták. Az eddigi ágyazóanyagok tehát nem voltak kielégítő megoldásnak tekinthetők. A jelen találmány célja olyan ágyazóanyag előállítása, amely nemcsak jó vízszigetelést, hőszigetelést és 25 korrózióvédelmet szolgáltat, hanem kellő szilárdságú is ahhoz, hogy tartóelemekre egyáltalán nem, vagy csak helyenként (töréspontokon, esetleg ezenkívül iránytartás végett szükséges pontokon) legyen szükség. Erre a célra a találmány a már ismert, fémszteará-30 tokát impregnált, porított ásványi anyagokból - mint pl. kalciumkarbonátból, kaolinbői, szilícium dioxid-167642