167580. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a cukorgyári híglé részleges só- és kálciumtalanítására, valamint alkalitásának stabilizálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167580 Bejelentés napja: 1974. IV. 30. (CU-145) Közzététel napja: 1975. VI. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. Nemzetközi osztályozás: C 13 d 3/00 Bejelentés napja: 1974. IV. 30. (CU-145) Közzététel napja: 1975. VI. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. T ORSZÁGOS ALALMANY HIVATAL ' Bejelentés napja: 1974. IV. 30. (CU-145) Közzététel napja: 1975. VI. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. Feltalálók: Grillusz Vilmosné oki. vegyész, Magyar Károlyné dr. oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Cukoripari Kutatóintézet, Budapest Eljárás a cukorgyári híglé részleges só- és kalciumtalanítására, valamint alkálitásának stabilizálására 1 A találmány tárgya eljárás a cukorgyári higlé részletes só- és kalciumtalanítására, valamint alkálitásának stabilizálására. Ismeretes, hogy a cukorrépából diffúziós úton kapott nyerslé a cukron kívül különféle nemcukor 5 anyagokat is tartalmaz, többek között káliumot, nátriumot, különböző szerves és szervetlen savakat, aminosavakat, különböző nagymolekulájú anyagokat. A cukorgyárban szokásos letisztítás során a nyersléhez kalciumoxidban kifejezve 1,5-2,5%-ban 10 mesizet adagolnak, melynek hatására a nyersléből kicsapódnak a kolloidok és a kalciummal csapadékot adó vegyületek. A beadagolt mész fölöslegét két iépésben távolítják el. Az ún. első szaturáció során C02

15 bevezetéssel a kalciumoxid mennyiségét kb. 0,1%-ra csökkentik, majd a csapadékos oldatot leszűrik. A második lépésben eltávolítják a fölös mész teljes mennyiségét és beállítják a lében a cukorgyártási technológia szempontjából kívánatos 8,5-9,5 pH 20 értéket. Ebből az oldatból nyerik szűrés után a híglevet. H híglében kálium, nátrium és kalciumsók vannak. A kálium és nátrium répából kerül be a lébe, mennyisége nem elegendő a répával behozott 25 és a letisztítás során a lében benmaradó anionok semlegesítésére. A kívánt pH érték biztosítására ezért a második szaturáció során a répa összetételétől függően több kevesebb kalcium iont hagynak az oldatban. A híglevek mészsótartalma 30 ennek megfelelően a répa minőségétől függően nagymértékben ingadozó, számszerű értéke általában 0,1-0,5 g CaO/100g szárazanyag értékhatárok között van. Jelenlétük viszont egy sor problémát okoz. A hígléből a bepárlás során a mészsók egy része kiválik a bepárlókészülék forrcsöveire, aminek következtében romlik a bepárló hőátadása. A bepárlás során csökken a levek alkalitása, egyrészt az alkalitást biztosító kálciumsók kiválása révén, másrészt a cukor hőbomlásából illetve a lében levő aminóvegyületek bomlásából keletkező anyag révén. Az ún. tűnő alkalitás mértéke a répaminőség függvénye. A híglébe bennmaradó nemcukor anyagok mennyiségüktől és minőségüktől függően növelik a melaszba kerülő cukor mennyiségét illetve csökkentik a kinyerhető fehér értéket. E hátrányok kiküszöbölésére különböző eljárásokat alkalmaznak: A nemcukor anyagok mennyiségének csökkentésére és ezen keresztül a melaszba kerülő cukor mennyiségének csökkentésére ill. a kinyerhető cukor mennyiségének növelésére igen elterjedten alkalmazzák az ioncserélős sótalanítási eljárásokat. Az ismert eljárások során a híglé teljes mennyiségének vagy egy részének kation- ill. anion tartalmát savanyú ciklusban hidrogén- ill. hidroxil ionokra cserélik ki. Az eljárás során a hidrogén formában levő kationcserélő hatására a szaharoz a hőmérséklettől függő mértékben invertálódik. Az inverzió csökken-167580