167464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás passzív haemaglutináció gátláson alapuló rekació céljaira alkalmas liofilezett vörösvértest szuszpenzió előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167464 Bejelentés napja: 1971. IV. 01. (HU-202) Közzététel napja: 1975. V. 28. Megjelent: 1976. X. 30. Nemzetközi osztályozás: G 01 n 33/16, ÍJA ^flUfá'::; Bejelentés napja: 1971. IV. 01. (HU-202) Közzététel napja: 1975. V. 28. Megjelent: 1976. X. 30. B 01 d 9/04, A 61 k 27/10 1 ORSZÁGOS ALÄLMÄNY HIVATAL I Bejelentés napja: 1971. IV. 01. (HU-202) Közzététel napja: 1975. V. 28. Megjelent: 1976. X. 30. ' : ' : i " í " ..;,-•'' Feltaláló: Dr. Pirot Károlyné sz. dr. Lada Györgyi orvos, Budapest Tulajdonos: HUMÁN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet, Budapest Eljárás passzív haemaglutináció gátláson alapuló reakció céljaira alkalmas liofílezett vörösvértest szuszpenzió előállítására 1 A terhesség korai, biztos és gyors diagnosztizálása rendkívül fontos probléma az orvosi gyakorlatban. A biológiai és immunológiai módszerek egyaránt a placentáris bolyhok" által termelt, normális körülmények között kizárólag a terhesség 5 alatt megjelenő gonadotrop hormonnak, az ún. humán choriogonadotropinnak (HCG) a vizeletből történő kimutatásában alapszanak. Az immunológiai módszerek közül a vizeletben 10 jelenlevő kis hormon mennyiségre való tekintettel csak a passzív agglutináció gátláson alapuló módszerek bizonyultak a gyakorlatbari ""megfelelőnek. A passzív agglutináció gátláson alapuló módszerek lényege az, hogy valamely hordozóhoz 15 kötött antigénnel és az . antigénnek megfelelő homológ antitest ekvivalens mennyiségével létrejövő antigén-antitest reakció kialakulását gátolja annak az antigénnek a jelenléte, amelyet kapcsolásra használnak. 20 A gátló antigén koncentrációja a rendszer érzékenységének ismeretében vagy standardhoz «• viszonyítva adható meg, meghatározva azt a legnagyobb hígítást, amelyben még *a reakció kialakulása megakadályozható. • (^25 A passzív agglutináció gátláson alapuló reagen-' seknéí passzív hordozóként 'Vorösv^rtestek felhasználása a legcélszerűbb, mert ez rendszerint a rendszer érzékenysége, megbízhatósága szempontjából előnyös. 30 A technika állása szerint a legáltalánosabban használt módszerek abban különböznek egymástól, hogy a kötésre milyen antigént választanak ki. Az antigént tartalmazó vörösvértest szuszpenzió azon' ban rendszerint az immunszérum titerének megalapítása és nem pedig a kötésre használt antigén kimutatásája alkalmas. Ennek megfelelően az antigént, tartalmazó vörösvértest szuszpenziók jellege, na.

felhasználásukkal kapott eredmények vizsgálata és értékelése különböző. Ling, N. R. szerző (British Journal of Haematol. 1961, 7, 299) a vörösvértestek kezelésére különböző aldehideket javasol, amelyéket semlegesítés után alkalmaz. Az aldehidek közül említi a glutáraldehidet viszonylag magas koncentrációban, amellyel -hosszú ideig kezeli a sejteket, majd az antigénnel való kötés előtt & vörösvértesteket csersawal továbbkezeli. A kötendő antigén jelen esetben humán és bovin gamma-globulin és thyroglobulin. Onkelinx, E. és munkatársai (Immunology, 1969, 16, 35.) a kereskedelmi forgalomban levő glutáraldehidet csak további tisztítás után képes az antigén-vörösvértestrendszerben kötőanyagként felhasználni. A kötendő antigén oldathoz éspedig a "bovin szérum albuminhoz először a hordozót vagyis a vörösvértestet adja hozzá, csak ezt követően a glutáraldehidet. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy az előállított reagens érzékenysége és tárolhatósága korlátozott. 167464