167349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajtelepek másodlagos művelésére széndioxid, vagy magas széndioxid tartalmú gázok felhasználásával
MAGYAE NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167349 jfjth Nemzetközi osztályozás: Ig^i Bejelentés napja: 1971. XII. 21. (OA-482) E 21b 43/16 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. i' Feltalálók: Tulajdonos: Bálint Valér oki. olajmérnök, műsz. igazgató h. 30%, Nagykanizsa, Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Németh Ede oki. olajmérnök 30%, Gellénháza, Török János oki. vegyész, Budapest osztályvezető 20%, Budapest, Kiss László oki. bányamérnök, műsz. igazgató h. 10%, Nagykanizsa, dr. Doleschall Sándor oki. gépészmérnök, oki. matematikus, a műszaki tudományok kandidátusa 5%, Budapest, Tiszai György oki. olajmérnök 5%, Nagykanizsa Eljárás kőolajtelepek másodlagos művelésére széndioxid, vagy magas széndioxidtartalmú gázok felhasználásával 1 2 A kőolajbányászatban a kutak kőolajtermelésének csökkenése, valamint az elsődleges rétegenergiával elérhető alacsony olajkihozatal nagyszámú másodlagos és harmadlagos művelési eljárás kidől- -gozását tette szükségessé. Ezen eljárások lényege 5 általában abban áll, hogy a termelés céljára megnyitott rétegben, a termelés helyétől távolabb különböző anyagokat sajtolnak és ezzel meggyorsítják a szénhidrogéneknek a termelő kút irányába történő áramlását. Hasonló célból kísérleteztek már 10 a réteg távolabbi pontján a szénhidrogének meggyújtásával, ezen felül a rétegbe különböző, a rétegből a szénhidrogént kisajtoló mikroorganizmus törzsek telepítésével is. 15 Az ilyen eljárások alkalmazását egyrészt az elsődlegesen letermelhető kisebb mélységben (2-4000 m) található készletek kimerülése, másrészt a kutak hozamának növelése iránt támasztott igény is indokolta. Ezen eljárások segítségével az 20 elsődlegesen letermelt rétegek maradék olaja termelhető ki, ezen felül kitermelhetők azok a mikroporózus rétegek is, amelyekből egyébként - a kis áramlási sebesség miatt — a szénhidrogén gazdaságosan nem lenne termelhető. 25 A víz besajtolásával történő kiszorítási eljárás hátránya az, hogy a szénhidrogén zárványok formájában visszamarad, és a víz a kőzetekkel szemben nem mutat nagyobb affinitást, mint a szénhidrogén, így a mikroporusokból azt eredményesen 30 kihajtani nem tudják. Hasonló a helyzet szénhidrogéngázok bepréselése esetén is, ezen felül a szénhidrogén gázok önmagukban is jelentős értéket képviselnek, miértis azoknak a rétegbe történő visszasajtolása energiahordozók elvesztését jelenti. Elterjedten alkalmaznak vegyszeres eljárásokat is. Ezen eljárások során olyan felületaktív anyagokat sajtolnak a rétegbe, amelyeknek a kőzethez képest lényegesen nagyobb az affinitása, mint a szénhidrogénnek. A kellő mennyiségű vegyszer beadagolása után a létrehozott úgynevezett „vegyszerdugót" tiszta vízzel hajtják előre a rétegben. Ezen eljárások során alkalmaztak már széndioxid gázokat is, egyrészt vizes eljárásoknál a vízbesajtolás hatásfokának növelésére oldott állapotban, az olaj vaporizációjára, valamint széndioxid dugó formájában. Ezen eljárásokhoz azonban általában tisztított széndioxidokat alkalmaztak, amelyeket nagyobb távolságról szállítottak a helyszínre, ami az eljárás költségeit jelentősen megemelte. Hazánkban található olyan természetes széndioxid, amely a lelőhelyen több-kevesebb szénhidrogén gázzal keverve fordul elő. Ezek között a gázok között vannak olyanok, amelyekben a szénhidrogén előfordulási aránya oly magas, hogy abból tisztított széndioxid gazdaságosan nem állítható elő, viszont a szénhidrogén arány alacsony 167349
