167233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás napsugárzásnak kitett felületek felmelegedésének jelentős befolyásolására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1872. XI. 17. Közzététel napja: 1975. IV. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. (BU-631) 167233 Nemzetközi osztályozás: E 04 b 1/74 /^-3£T» ' íl[ ' Feltalálók: Dr. Ring Gusztáv egyetemi adjunktus, Dr. Zöld András egyetemi adjunktus, Palló Gábor tudományos munkatárs, Budapest 85% 10% 5% Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Eljárás napsugárzásnak kitett felületek felmelegedésének jelentős befolyásolására A találmány tárgya eljárás napsugárzásnak kitett felületek felmelegedésének jelentős befolyásolására, főként a hőmérséklet csökkentésére, különösen építőipari alkalmazásra. Az építőiparban a külső felületek felmelegedése együtt jár a belső terek melegedésével, klímatizált helyiségek esetén az üzemköltség, illetve gépi beruházási költség növekedésével. Könnyűszerkezetes építésmód esetén a felmelegedés hatására az alkalmazott hőszigetelő hab tönkremenetelének a veszélye forog fenn, a szigetelőanyag szublimációja miatt. A jelentős felmelegedés (80—90 °C) hatására fellépő hődilatáció a határolószerkezet deformációját, illetve tönkremenetelét okozza. Ezen problémákat mind ez ideig nem sikerült kielégítően megoldani. Ismert eljárás a felmelegedéssel járó káros hatások csökkentésére úgynevezett szellőztetett légréteges határolószerkezetek alkalmazása, amelyeknél a burkolat és a szigetelőanyag közötti résben áramló levegő hűti a szerkezetet. Ez a megoldás azonban több szempontból nem kielégítő. A hőterhelés csökkenése nem haladja meg a 45%-ot, nem oldja meg továbbá a szellőztetett légréteg alkalmazása a hődilatációs problémát sem. Klimatizált helyiség esetén az előbbiekben túlmenően a hőterhelés csökkenéséből származó üzemi és gépi beruházási költség csökkenése az épület teljes fennállásának ideje alatt sem fedezi azt a többletköltséget, amivel a szellőztetett szerkezet többe kerül a nem szellőztetettnél. 10 15 20 25 Másik ismert eljárás a permetezéssel, illetve elárasztással történő hűtés^ Ennek hátránya részben a jelentős vízigény, részben pedig az, hogy bonyolult szerkezeti kialakítást kíván, például vízszintes felületek esetén a vízzárás biztosítása és a többletsúly miatt. Ugyancsak ismert eljárás árnyékolószerkezetek alkalmazása. Az árnyékolószerkezet azonban csak a direkt napsugárzást fogja fel. A direkt sugárzás hatására viszont maga az árnyékolószerkezet jelentősen felmelegszik, és —-• egy másik hullámhossz tartományban ugyan — továbbra is jelentős energiát szállít a határolószerkezetek külső felületeire, illetve nyílászáró szerkezetek esetén a belső térbe. Elterjedten alkalmazzák az utóbbi időben az épületek fémburkolattal — különösen alumíniummal — történő bevonását. Az ilyen burkolatok elterjedésének az a meggondolás az alapja, hogy a fémfelület a hősugarak legnagyobb részét reflektálja, és ezzel a felület felmelegedését csökkenti. A nem reflektált hőmennyiség egy része a falon keresztül hővezetéssel, majd a belső felületről hőátadással a belső térbe kerül. A nem reflektált hőmennyiség egy másik része a burkolat külső felületéről hőátadással távozik. Ezeket a tényezőket vették elsősorban figyelembe az ilyen burkolatok készítésénél. A fenti jelenséget azonban nem csupán az említett tényezők, reflektált, az átadott és az elveze-30 tett hőmennyiség befolyásolják, hanem egy további, 167233