167209. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-amino- 2-hidroxifenil-ecetsav és származékai előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. XII. 15. (BA-2837) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. XII. 17. (P21 62 717.8) Közzététel napja: 1975. IV. 28. Megjelent: 1976. X. 31. 167209 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 101/28 101/30 101/06 Feltalálók: dr. Oediger Hermann vegyész, Köln dr. Braden Rudolf vegyész, Odenthal-Scheuren Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Bayer Aktiengesellschaft, Leverkusen-Bayerwerk Német Szövetségi Köztársaság Eljárás «-amino-2-hidroxiienil-ecetsav és származékai előállítására í A találmány tárgya új eljárás a-amino-2-hidroxifenil-ecetsav és származékai előállítására. Ezek a vegyületek értékes közbenső termékek gyógyászati hatóanyagok, így például cefalosporin- és penicillinszármazékok előállításában. Ismert az a-amino-2-hidroxifenil-ecetsav előállítására olyan eljárás, amely során 2-metoxi-benzaldehidet kalciumcianiddel és ammóniumkarbonáttal reagáltatva a megfelelő hidantoinná alakítanak, ezt jódhidrogénsavval melegítve demetilezik, majd a kapott 5-(2-hidroxifenil)-hidantoint báriumhidroxiddal elszappanosítják [J. Org. Chem. 9, 21 (1944)]. Az összhozam azonban 20%-nál kevesebb, emiatt az eljárás nem gazdaságos. Ezenkívül a jódhidrogénsav alkalmazása technikai mértékben igen költséges. A báriumhidroxiddal végzett elszappanosítás körülményes, mert a kívánt termék elkülönítése előtt a báriumionokat például nehezen oldható szulfát alakjában kell eltávolítani. Hasonló módon az a-amino-2-hidroxi-5-klór-fenil-ecetsavat a 2-hidroxi-5-klór-benzaldehid, nátriumciánid és ammóniumkarbonát reagáltatása során kapott hidantoin nátriumhidroxid-oldattal végzett elszappanosítása útján állítják elő [Visn. Kiiv. Univ., Ser. Fiz. Khim. 1967, 7. 155—162; C. A. 69 (1968) 87 436 t]. Az összhozam 27%, az eljárás tehát nem gazdaságos, technikai megvalósításra nem érdemes. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű a-amino-2-hidroxifenil-ecetsav és származékai •— ahol R hidrogénatomot, halogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkil-csoportot jelent — 5 egyszerű módon és jó hozammal állíthatjuk elő, ha valamely (II) általános képletű 2-hidroxifenil-ecetsav-laktont — ahol R jelentése a fenti — oldószeres közegben, előnyösen jégecetben —10 és + 30 °C közötti hőmérsékleten salétromossavval 10 (III) általános képletű kumarandion-monoximmá — ahol R jelentése a fenti — alakítunk, a (III) általános képletű vegyületet 20 és 100 °C közötti hőmérsékleten végzett katalitikus hidrogénezés közben valamilyen 2—5 szénatomos alkánsavanhidriddel 15 (IV) általános képletű alkánsavamido-kumaranonná — ahol R jelentése a fenti és R11—4 szénatomos alkilcsoportot jelent — reagáltatjuk, majd a (IV) általános képletű vegyületet 60 és 120 °C közötti hőmérsékleten elszappanosítjuk. 20 Ismert ugyan, hogy fenilecetsav-etilészter kálium-metilát jelenlétében etilnitrittel a megfelelő a-oxim-imino-származékká alakítható [Ber. d. dtsch chem. Gesellsch., 42, 1930 (1909)], az eljárás azonban technikailag nehezen kivitelezhető. Másrészt 25 ismert, hogy salétromsavval általában az arilecetsav-etilószterek nemigen reagálnak a-oxim-iminovegyületekké [Houben-Weyl-Müller, X/4, 29. old.]. Meglepő tehát, hogy a 2-hidroxifenil-ecetsav lak-30 ton ja savas közegben nátriumnitrittel gyorsan, 167209