167162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A 3-oxo-2,6,6,-ciklohexenil-csoportot tartalmazó terpénszulfonok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 167162 <fÉI Bejelentés napja: 1973. IV. 09. (RO-721) Franciaországi elsőbbsége: 1972. IV. 10. (72-12476) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. Nemzetközi osztályozás: C 07 c 147/06 •^v**M*7^^| Bejelentés napja: 1973. IV. 09. (RO-721) Franciaországi elsőbbsége: 1972. IV. 10. (72-12476) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973. IV. 09. (RO-721) Franciaországi elsőbbsége: 1972. IV. 10. (72-12476) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. Feltaláló: Le Bris Louis vegyészmérnök, Villeurbanne, Franciaország Tulajdonos: Rhone-Poulenc S. A. cég, Párizs, Franciaország Eljárás a 3-oxo-2,6,6-ciklohexenil-csoportot tartalmazó terpénszulfonok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás az I általános képletű. új 3-oxo-2,6,6-ciklohexenil-csoportot tartalmazó terpénszulfonok élőállítására. Ebben a képletben Is a -CH=CH-C(CH3)=CH- képletű izoprénláncot jelenti, n értéke 1 vagy 2 lehet, és R adott 5 esetben 1 -4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenil-csoportot jelent. Az R által képviselt csoportok közül megemlíthetjük a fenil-, tolil-, xilil-csoportot. A találmány szerinti eljárással előállítható szül- 10 fonok kiindulási anyagai vitaminok vagy karotenoidok, például oxo-retinén vagy kantaxantin előállításának. Ezek a szulfonok többféle módon állíthatók elő. Például egy II. általános képletű szulfont részié- 15 gesen oxidálhatunk. Erre különösen alkalmas oxidálószer egy ammónium- vagy alkálifémmetaperjodát egy halogén, előnyösen jód jelenlétében. Ez az eljárás, amelyet a 2 071 508 számú francia szabadalmi leírás retinénnek oxoretinénné való oxidációjára ismertet, teljesen összefér a II általános képletű vegyületek esetében egy szulfoncsoport jelenlétével. Ennek az oxidációnak a végrehajtására elégséges a II általános képletű vegyületet iners oldószerben 25 az alkálifémmetaperjodát vizes oldatával reagáltatni, az utóbbi oxidálószerből az oxidálni kívánt vegyülethez képest négyszeres moláris felesleget alkalmazva. Egy kevés fent említett halogén vagy fémoxid elősegíti a reakciót. Az oxidációt -5 és 30 +100 C° között lehet végrehajtani, az optimális körülmények könnyen megállapíthatók az oxidálni kívánt vegyület természetétől függően. Általában +10 - +50 C° a legmegfelelőbb. A kiindulási anyagként használt II általános képletű szulfonok előállítására egy RS02M általános képletű alkálifémszulfinátot - ebben a képletben M alkálifémet jelent, és R a fenti jelentésű — egy III általános képletű monociklusos terpénhalogeniddel vagy monociklusos terpénalkohollal reagáltatunk - ebben a képletben X halogénatomot, elsősorban klór- vagy brómatomot, vagy hidroxicsoportot jelent —. Ez a módszer a szulfonok előállításának szokásos módja, és különösen alkalmas terpének esetében. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti eljárás gyakorlati végrehajtását. 20 1. példa Egy 2 literes háromnyakú lombikba betöltjük 20 g fenil-5-(2,6,6-trimetil-l-ciklohexenil)-3-metil-2,4-pentadieníl-szulfonnak 1 liter kloroformmal készült oldatát, majd 39,4 g nátriummetaperjodátnak 250 ml vízzel készült oldatát, 8 ml etilalkoholt és 100 ml 0,1%-os kloroformos jódoldatot. A keveréket 20—25 C°-on több óra hosszat keverjük. Ezután a reakciókeveréket dekantáljuk, a kloroformos fázist vízzel mossuk, magnéziumszulfáton 167162