167144. lajstromszámú szabadalom • Emulziós gyomírtószer készítmény

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167144 (m% Bejelentés napja: 1973. V. 08. (í . -163) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/00 IBife^-B f'^^^M Bejelentés napja: 1973. V. 08. (í . -163) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973. V. 08. (í . -163) Közzététel napja: 1975. III. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. •^ C :-• Feltalálók: Horváth András kém. fiz. tanár 20%, Füzfó'gyártelep, Tömördi Elemér vegyészmérnök 15%, Kolonics Zoltán vegyészmérnök 15%, Balatonalmádi, Nóvák Rudolfné vegyészmérnök 10%, Füzfó'gyártelep, Váróczi János gépésztechnikus 10%, Balatonfüzfő, Holczer Ferenc gépészmérnök 11%, Lábodi József gépészmérnök 11%, Füzfó'gyártelep, Bogdán József gépésztechnikus 8%, Balatonfüzfő' Tulajdonos: Nitrokémia Ipartelepek, Füzfó'gyártelep Emulziós gyomirtószer készítmény 1 A találmány elsősorban 2-klór-N-izopropil-acet-­anilidet (propaklór) és adott esetben N-(4-bróm-3--kl ó rfenil^N'-metoxi-N'-metilkarbamidot (klór­brómuront) tartalmazó, tárolásálló folyékony me­zőgazdasági készítményekre vonatkozik. Ilyen ké- 5 szítmények főként kiegészítő gyomirtószerként al­kalmazhatók remanens atrazin hatóanyagot tartal­mazó talajokban. A triazin lassú elbomlása (perzisztenciája) kö­vetkeztében a talajokban feldúsul, fitotoxikus tu- 10 lajdonságát megtartja, azonban kémiai kimutatha­tósága ellenére számottevő gyomirtó hatást ön­magában nem fejt ki, csak akkor, ha a talajokban maradt triazin hatóanyagot más gyomirtószerekkel kombinálva aktiválják. A triazinok aktiválására a 15 propaklór és klórbrómuron használata vált be. Az utóbbi gyomirtószerekkel egyrészt a legfon­tosabb haszonnövényekben, pl. kukoricában széles gyomirtó spektrum érhető el, másrészt a propaklór adagolás esetén a triazinnak a talajban való 20 elbomlása megnövekszik és vetésforgó alkalmazása válik lehetővé. A fenti két herbicid hatóanyagot felhasználáskor nedvesíthető por vagy kisebb részben szemcsés alakban hozták forgalomba. A propaklór mérgező 25 tulajdonságai és a technikai minőségű klór­brómuron szennyezéseinek erősen toxikus jellege miatt a poralakú készítmények mezőgazdasági hasz­nálata csak fokozott elővigyázatossággal valósítható meg, figyelmetlen alkalmazás veszélyes a kezelő 30 személyzetre. A mérgezési veszély fokozódik ned­vesíthető porok előállításánál, ahol a fokozott munkavédelmi rendszabályok miatt egyben a gyár­tási költségek is megnövekednek, a fentieket figye­lembe véve fontos műszaki feladatot jelent olyan emulgeálható koncentrátumok előállítása, amelyek tárolás közben stabilan megmaradnak, kellő emul­geálódó képességük van alacsony hőmérsékleten is, vízzel könnyen hígíthatok az emulzió elbomlása nélkül. Igen fontos műszaki feladatot jelent továbbá a propaklórt és adott esetben a klórbrómuront jól felszívódó, a talajban hatását rövid idő alatt kifejtő alakban alkalmazni az atrazin aktiválására és ilyen célra a porozószer vagy granulátum készítmény csak korlátozott mértékben vált be. A propaklórt gyenge oldhatósága miatt emulgeálható készítmény alakjában nem hozták forgalomba legfeljebb más hatóanyagokkal kombinálva, jóllehet ilyen igény régóta fennáll. Azt találtuk, hogy a propaklórt és adott esetben klórbrómuront tartalmazó nagy hatóanyagtartalmú emulziós készítmények előállíthatók, ha aromás oldószereket, főként xilolt oldásközvetítőkkel kom­binálunk, az oldószer kombinációval kapott készít­mény zavarosodási pontja az egyes oldószerekben készített oldathoz képest rendkívüli mértékben kedvezően csökken, így alacsony hőmérsékleten is stabilis emulziós készítmény állítható elő. Az emul­ziós készítményhez célszerűen emulgeálószerként 167144

Next

/
Oldalképek
Tartalom