167131. lajstromszámú szabadalom • Függőleges tengelyű forgó levegőztető szerkezet folyadékok levegőztetéséhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «#r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 167131 Bejelentés napja: 1970. V. 19. (ltA-1254) Svájci elsőbbsége: 1969. V. 19. (7593/69) Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1976. VII. 31. Nemzetközi osztályozás: C 02 cl/10 J Joseph Richard Kaelin, Buochs, Svájc Függőleges tengelyű forgó levegőztető szerkezet folyadékok levegőztetéséhez 1 A találmány folyadékok, főként tisztítandó szennyvizek levegőztetésére szolgáló függőleges tengelyű forgó levegőztetőszerkezetre vonatkozik, amelynek legalább egy lapátkoszorút tartó, az alsó szívóoldaltól a felső kivezetőoldalig széttartó ro- 5 tortestje van. Az ismert levegőztetőszerkezetéket két nagy csoportra lehet osztani, nevezetesen az ún. nyitott és az ún. zárt levegőztetőszerkezetekre. A nyitott 10 levegőztetőszerkezetek egy keverőszerkezet lapátkerekéhez hasonlíthatók, míg a zárt levegőztetőszerkezetek egy axiális szívóhatású radiál-szivattyúkerékkel hasonlíthatók össze. A levegőztetőszerkezet minőségére fajlagos beviteli teljesítménye 15 jellemző, azaz, a folyadékba bevitt levegő mennyisége a szerkezet hajtásához szükséges mechanikai teljesítmény egységére vonatkoztatva. Az eddigi legnagyobb fajlagos beviteli teljesít- 20 menyeket zárt levegőztetőszerkezetekkel érték el, ami azonban csak. bizonyos hátrányok árán volt megvalósítható. Egyrészt a zárt levegőztetetőszerkezet előállításához nagyobb ráfordítás szükséges, és üzemelése során a fordulatszámát pontosan be 25 kell állítani a levegőztetendő folyadék összetételének megfelelően. Másrészt a zárt levegőztetőszerkezet nagyon hajlamos az eltömődésre a levegőztetendő folyadékban jelenlevő szilárd anyagok, főként szilárd szálasanyagok következtében. 30 Ennélfogva a zárt levegőztetőszerkezetek eddig még nem tudták teljesen kiszorítani a nyitott szerkezeteket, amelyeknek a legnagyobb hátránya viszonylag alacsony fajlagos beviteli teljesítményükben jelentkezik, míg viszont eltömődésre alig hajlamosak. Az ismert levegőztetőszerkezetek közül az ún. „Vortair" szerkezetet kell megemlíteni, amely lényegében egy sík, kerek tárcsatestből van felépítve, amelynek egyik oldalán függőleges meghajtótengely van rögzítve, a másik, a folyadék felé fordított, tehát a folyadékba merülő oldalán pedig lapátkoszorú helyezkedik el. A lapátkoszorú lapátjai egyenesen és radiálisán, vagy egyenesen és a radiális irányhoz képest szögben futnak, vagy pedig enyhén meg vannak hajlítva, mimellett a lapátok felületei a tárcsatest' felületére derékszögben helyezkedik el. Ez a „Vortair"-szerkezet kifejezett felületi hatást biztosít, noha igen korlátozott mértékben képes a folyadék beszívására is. Gyakorlatilag csak a folyadéktükör felületét mozgatja meg, ennek megfelelően fajlagos beviteli teljesítménye alacsony. Annak érdekében, hogy ezt a hátrányt némileg kiküszöböljék, az ún. „Simcar" szerkezeteket fejlesztették ki, amelyek, szemben az előbb említett „Vortair" szerkezetekkel, kúpos, alulról felfelé széttartó rotortesttel rendelkeznek, amelynek külső köpenyfelületére lapátkoszorú van rögzítve. A lapátok emellett a „Vortair" szerkezet lapátjaihoz 167131
