167113. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-hidroxi-difenil-amin előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167113 JÉKL Nemzetközi osztályozás: fjp Bejelentés napja: 1973. V. 02. (EE-2132) C 07 c 91/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. Feltalálók: Dr. Harsányi Kálmán vegyész 8%, Simay Antal vegyészmérnök 8%, Gelegonya Géza vegyész 12%, Jákfalvy Elemér vegyész 12%, Rill Attila vegyész 10%, Mezey Tibor vegyészmérnök 12%, Pataki Sándor vegyész 12%, Simonyi István vegyész 6%, Harangozó György vegyészmérnök 6%, Budapest, dr. Molnár Leventéné vegyészmérnök 7%, Szó'dliget, Benedek Éva vegyész 7%, Győr Tulajdonos: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest 1 Eljárás 3-hidroxi-difenil-amin előállítására A találmány tárgya új eljárás 3-hidroxi-difenil-amin előállítására, amely színezékipari alapanyagként (334 011 lajstromszámú német szabadalmi leírás) és cellulóz-alapú anyagok impregnálószereként (1 134 567 lajstromszámú francia szabadalmi leírás) alkalmazható, továbbá a gyógyászatban értékesíthető hatással rendelkező fentiazin-származékok szintézisének kiindulási anyaga. 3-hidroxi-difenil-amin előállítására az irodalomban alapvetően két eljárás ismeretes. Az egyik ismert eljárás szerint 3-amino-fenolt és anilint reagáltatnak egymással, valamelyik reakciópartnert hidrokloridsó formájában alkalmazva (46 869 lajstromszámú német szabadalmi leírás). 10 15 A másik ismert eljárás szerint rezorcint és nagy feleslegben vett anilint kondenzálnak kalcium-klorid vagy cink-klorid kondenzálószer jelenlétében [Berichte, 14, 2345, 16, 2787]. Az eljárással elérhető termelés legfeljebb 60-62% [Chem. Listy, 20 51, 563 (1957)]. Egy további eljárásváltozatnál 40%-os termelést érnek el anilinsó katalizátor jelenlétében [Chem. Listy, 49, 272 (1954)]. A fenti ismert eljárások hátrányos vonása, hogy ipari kivitelezésük nem gazdaságos — az elérhető 25 termelés maximálisan 62%. Anilinfelesleg alkalmazása esetén pedig a rezorcin másik hidroxil-csoportja is kondenzációs reakcióba lép az anilinnel. A képződő termék igen szennyezett, s bár színezékipari célokra így is megfelel, gyógyszeripari 30 felhasználásához jelentős mértékű tisztítást igénye amely csak számottevő anyagveszteséggel valósít ható meg. Egy további ismert eljárás szerint (3 450 764 sz. USA szabadalmi leírás) rezorcin és 0,5-5 mól feleslegben vett anilin aromás szulfonsav, elsősorban p-toluol-szulfonsav katalizátor jelenlétében végzett kondenzációja 92—94%-os termeléssel szolgáltat 3-hidroxi-difenil-amint. Az eljárás hátránya, hogy már 1 kg feletti sarzsméret esetén a reakcióidő mintegy kétszeresre, 16-20 órára növekszik,^ ennek következtében jelentősen megnő a kátrányos melléktermékek mennyisége, a hozam pedig 65-70%-ra csökken. A kátrányos melléktermékkel szennyezett anyag pedig csak nagy anyagveszteségekkel járó tisztítás után használható fel fentiazin-vegyületek szintéziséhez. Azt találtuk, hogy rezorcin és anilin kondenzációs reakciója igen kedvezően kivitelezhető szulfanilsav katalizátor jelenlétében. Ha rezorcint és 0,05-0,5 mól feleslegben vett anilint katalitikus mennyiségű szulfanilsav jelenlétében 185-240 C°, előnyösen 205—215 C° közötti hőmérsékleten forralunk, és a reakció folyamán képződő vizet eltávolítjuk, rezorcinra számolva 88—92%-os termeléssel kapjuk a 3-hidroxi-difenil-amint. A találmány szerinti eljárás kiküszöböli a fenti ismert eljárás hátrányait, mivel a sarzsméret növelése nem befolyásolja a reakcióidőt, s így sem a kitermelés, sem pedig a termék minősége nem 167113