167086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem antigén hatású, a gazdaszervezet természetes ellenállóképességét serkentő vírustörzsek és vakcinák előállítására

MAGTAB NÉPK0ZTABSAI SZABADALMI LEÍRÁS 167086 f Bejelentés napja: 1972. XII. 08. (BA-2833) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. XII. 10. (P 21 61 344.5) Közzététel napja: 1975. III. 28. 1 Megjelent: 1976. VI. 30. ^ Á .. .« f Bejelentés napja: 1972. XII. 08. (BA-2833) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. XII. 10. (P 21 61 344.5) Közzététel napja: 1975. III. 28. 1 Megjelent: 1976. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: f Bejelentés napja: 1972. XII. 08. (BA-2833) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. XII. 10. (P 21 61 344.5) Közzététel napja: 1975. III. 28. 1 Megjelent: 1976. VI. 30. C 12 k 7/00,9/00 -:4 f f Bejelentés napja: 1972. XII. 08. (BA-2833) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. XII. 10. (P 21 61 344.5) Közzététel napja: 1975. III. 28. 1 Megjelent: 1976. VI. 30. 1 ORSZÁGOS ÜAIiALMANY HIVATAL f Bejelentés napja: 1972. XII. 08. (BA-2833) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971. XII. 10. (P 21 61 344.5) Közzététel napja: 1975. III. 28. 1 Megjelent: 1976. VI. 30. H Feltaláló: Dr. Straub Otto-Christian állatorvos, Tübingen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Bayer Aktiengesellschaft cég, Leverkusen-Bayerwerk, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás nem antigén hatású, a gazdaszervezet természetes ellenállóképességét serkentő vírustörzsek és vakcinák előállítására 1 A találmány tárgya eljárás legyengített, nem antigén-hatású, a gazdaszervezet természetes ellenállóképességét nem specifikus módon serkentő vírustörzsek és vakcinák előállítására állati sejtek szövettenyészetén végzett sorozattenyésztés útján. 5 (Az antigén hatáson itt a kiindulási vírussal bekövetkező keresztreakció indítására való képesség értendő.) Eddigi ismereteink szerint a természetes elsődleges védőmechanizmus a vírusokkal szemben 10 főleg az interferon termelésére jön létre, így részben tisztított és feldúsított interferonkészítményekkel antivírusos hatást értek el (C. A. 67, 20052). Nincs kizárva azonban, hogy emellett egyéb, eddig nem ismert tényezők is játszanak 15 szerepet. Az interferonok olyan proteinek, amelyek a gerincesekben a vírusfertőzésekkel szemben nem specifikus és nem immunológiai védőreakciót idéz- 20 nek elő. Ha vírusok valamely melegvérű szervezetbe jutnak, elsősorban az úgynevezett „reticuloendotheliális rendszer" sejtjei termelnek nagy mennyiségű interferont, ezáltal magas interferon-szintet hoznak létre a keringésben. Ez a ,.keringő 25 interferon" gyorsan eloszlik a testben és gátolja a fertőzés további elterjedését, illetve a szekunder fertőzést. Az interferon előállítását például a 953 603 számú Nagy—Britannia-i szabadalmi leírás ismerteti. 30 Ismert, hogy mind aktív, mind inaktív, azaz szaporodásra már nem képes vírusokkal a szervezet interferon-termelését serkenteni lehet [Bodo G.: Naturwissenschaften 58, 425-429 (1971), te Clerc J. L. és Cogniaux-Le Clerc: Acta Virol. 9, 18-24 (1965), Hermodsson S.: Acta path, microbiol. scand. 62, 224-239 (1964), Harcis M.: Science 170, 1068-1070 (1970)]. Az 1 465 359 sz. francia szabadalmi leírás szerint ß-propiolaktonnal teljesen inaktivált, azaz elhalt vírusoknak interferonserkentő hatása van. E módszerek gyógyászati alkalmazásának hátránya, hogy a gazdaszervezetben egyidejűleg vírusokra specifikus antitestek jönnek létre, ami az allergiás reakciók kifejlődésének lehetősége és az anafilaktikus sokk veszélye miatt nehezíti, illetve lehetetlenné teszi az ilyenfajta vírusoknak a nem specifikus védőmechanizmusok serkentése céljából ismételten, meghatározott időpontokban történő beadását. Ismertek más, nagyon különböző mikroorganizmusok és anyagok is, amelyek a szervezetben interferon-képződést idézhetnek elő. Közülük az alábbiakat soroljuk fel: baktériumok, endotoxinok, fitohemagglutininek, természetes és mesterséges ribonukleinsavak, így például poliinozin-policitidilsav (Poly I: C), valamint bizonyos, anionos jellegű polimerek, így polivinilszulfát, poliakril- és