167065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habosított anyagból készített tárgyak fröccsöntésére

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 167065 4ÉI Bejelentés napja: 1972.1.28. (UA-187) Japán elsőbbsége: 1971.1.29. (3223/71) Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: B 29 f 1/00, B 29 d 27/00 ^^^^^ — ^^^^^H Bejelentés napja: 1972.1.28. (UA-187) Japán elsőbbsége: 1971.1.29. (3223/71) Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1972.1.28. (UA-187) Japán elsőbbsége: 1971.1.29. (3223/71) Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. Feltalálók: William Thomas Kyritsis métnök, Beverly Farms, Robert Charles Simmonds mérnök, Topsfield, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: USM Corporation, Beverly, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok Eljárás habosított anyagból készített tárgyak fröccsöntésére 1 2 A találmány tárgya fröccsöntési eljárás, köze­lebbről megjelölve pedig olyan fröccsöntési-eljárás, amelynek segítségével habosított anyagból álló tárgyakat lehet előállítani. Habosított anyagból álló tárgyaknak fröccsön- 5 téssel történő előállítására alkalmas egyik ismert eljárás abban van, hogy a fröccsöntéshez felhasz­nálandó anyagot megolvasztjuk, majd a haboso­dást előidéző hatóanyaggal keverjük olyan hőmér­sékleten, amely létrehozza ugyan a keverék ha- 10 bosodását, de olyan nyomáson, amely a keverék habosító-nyomása felett van, úgyhogy a keveréket a habosodástól lényegében meg lehet óvni. A keverékben ideális nyomást kell mindaddig fenn­tartani, amíg a fröccsöntő berendezésbe visszük, I5 ahol az anyag az öntőformába jutva kiterjed és az öntőformát kitölti. Az ezen eljárásnál tapasztalt hátrányosságok abból származnak, hogy gyakorlatilag nehéz a megfelelő nyomást a keverékben fenntartani 20 annak érdekében, hogy a habosodást meggátoljuk, mielőtt az anyag elérné a habosodási hőmérsék­letet. Sőt általában az expanzió már akkor bekövetkezik, mielőtt a keverék az öntőformába jut. Márpedig, ha az anyag előbb habosodik, 25 mintsem az öntőformába bejutott volna, akkor a késztermék cellaszerkezetének minősége gyenge lesz, különösen ha az öntött tárgynak viszonylag kis méretű szelvényei, illetve részei is vannak. Sőt, ez az eljárás arra sem alkalmas, hogy nagy 30 sűrűségű anyagból álló tárgyakat öntsünk, melyek­nek megfelelő szilárdsággal, habosodásmentes külső héjjal, vagy bevonattal kell rendelkezniük és egyenletes eloszlásban habosodott, csekély belső sűrűségű összetételűnek kell lenniük. A fröccsöntésnek egy másik ismert eljárással történő foganatosítási módja abban van, hogy a fröccsöntésre kerülő anyagot megolvasztják, majd habosodást előidéző hatóanyaggal összekeverik, olyan hőmérsékleten, amely a habosodáshoz szük­séges hőmérséklet alatt van és olyan nyomás mellett, amely egyenlő, vagy kisebb, mint a keverék habosodását előidéző nyomás, ezután a keveréket öntőformába viszik, s miközben a keverékkel az öntőformát kitöltik, hőfokát a habosodási folyamat megindulásához szükséges hő­mérsékletre, vagy ennél magasabb hőmérsékletre emelik, mimellett a keverék habosodása meg­kezdődik. A második eljárásnak az elsővel szemben kétségtelen előnyei vannak. Megfigyeltük azonban, hogy amikor a keverést befejeztük a keverés habosodásához szükséges nyomáson, vagy e nyo­más alatt, akkor az anyag egy részében habosodás indul meg, jóllehet a keverék egésze nem érte el a habosodást előidéző hatóanyag habosodási hő­mérsékletét. Ez a jelenség valószínűleg a „hot spof'-oknak tudható be (vagyis az ún. meleg-fol­tok kialakulásának), amelyek a keverőberende­zésben jönnek létre. 167065

Next

/
Oldalképek
Tartalom