167048. lajstromszámú szabadalom • Légtisztító berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTARSA! SZABADALMI LEÍRÁS 167048 JF Bejelentés napja: 1973. VIII. 14. (SI-1337) Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: B 01 d 45/18 JF Bejelentés napja: 1973. VIII. 14. (SI-1337) Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. 1 ORSZÁGOS ALALMANí fflVATAL JF Bejelentés napja: 1973. VIII. 14. (SI-1337) Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. Szittyahegyi Imre, nyugdíjas, Kecskemét Légtisztító berendezés 1 A találmány tárgya: környezetvédelmi célt szolgáló olyan légtisztító berendezés, amely a levegő — elsősorban ipari gőzök és porszennyeződések formájában szennyező kémények és elszívó berendezések a légtérbe kiürülő tartalmának megtisztí- 5 tására szolgál. A gyors ipari fejlődés önmagával egyenes arányban növekvően termel olyan hulladékanyagokat, amelyek részben nagy térfogatuknál más- 10 részt kis tömegüknél fogva csakis a környező légtérbe távolíthatók el. Ezek a hulladékanyagok az üzemi berendezések tökéletlenségei miatt keletkeznek és a gyártás folyamán káros veszteségek jelentkeznek amellett, hogy a környezet élő és 15 élettelen világát egyaránt károsítják. Mindenki által jól ismert példákra hivatkozva említem a cementgyárak környezetében terjengő óriási cementpor-felhő, ami a kétségtelenül jelentkező gyártási veszteség mellett az ott dolgozók és a 20 környező lakosság súlyos légúti megbetegedését is okozza, leülepedve pedig az épületek tetőszerkezetét terhelve összeroppanthatja azokat. Hasonlóan nagy károk keletkeznek a hibásan működő tüzelőberendezéseknél a koromszennyezés tekintetében, 25 valamint általában a vegyészeti üzemeknél különböző mérgező gőzök és gázok tekintetében. A legtöbb országban törvények írják elő a szennyezőkre megengedett maximális koncentrációt és a különböző szennyeződések erre az értékre 30 történő lecsökkentésre számos eljárás és berendezés vált ismerté. A porszerű szennyeződések eltávolításának eljárását többféle berendezésen ismeretes foganatosítani. Ezek közül legelterjedtebb az elektrosztatikus porleválasztó és a folyadékkal történő kimosás. Az elektrosztatikus porleválasztó hátránya az, hogy a technika mai állásán nem lehet olyan finom rácsot készíteni, amely biztosítana, hogy a legparányibb porrészecske is beleütközzék és feltöltődjék, a rácsok száma pedig csak a légtechnikai jellemző romlása árán növelhető, így sok finom por a rácshézagokon jut át nem nyer villamostöltést és így nem is választódik le. A folyadékkal történő kimosás vagy folyadékzáron való átbuborékoltatással, vagy porlasztott folyadékfüggönyön történő átáramoltatással valósul meg. Az átbuborékoltatás közismert hátránya az, hogy csak a buborékok felülete aktív felület, ahol a porszennyezők a folyadék megköti, míg a buborék belsejében levő lebegő szennyeződés akadálytalanul távozik. A porlasztott folyadékfüggönyön való átáramoltatás pedig úgy tekinthető, mint az előző^ fordított változata, ahol a vízcseppecskék pályájának felülete az aktív felület, ahol a porszennyezés megkötése történhet, a pályaközökben távozó gázok azonban akadály nélkül magukkal vihetik porszennyezésüket. Ismeretesek továbbá különböző mechanikus szűrők, amelyek a kétségtelen egyszerűségük mel-167048