167020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás röntgenképek kiértékelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167020 jjjÉlk. Nemzetközi osztályozás: fggl Bejelentés napja: 1971. IX. 13. (ME-1418) H 04 n 1/38 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975.1. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. Feltaláló: Fenyő Márta oki. fizikus, Budapest Tulajdonos: MEDICOR Művek, Budapest Eljárás röntgenképek kiértékelésére 1 A találmány tárgya röntgenképek kiértékelésére szolgáló eljárás, amely mind ipari röntgenképek, mind a gyógyászat terén előállított röntgen­képekkel kapcsolatban alkalmazható. 5 Az ismert megoldások esetében — akár fluo­reszkáló ernyőn, akár röntgenfelvételen jelenik meg a röntgenkép — csak a kontraszt és a fényerősség változtatására nyílik lehetőség. Ezek a változtatási lehetőségek azonban nem alkalmasak a 10 röntgenképen szereplő képletek részletdúsabbá vagy kevésbé részletessé tételére, holott a rönt­genképek kiértékelésénél ilyen módosítás válna főleg szükségessé. 15 Ha példaképpen a diagnosztikai röntgenkép kiértékelését vesszük szemügyre, akkor megálla­pítható, hogy nemcsak a kontraszt és a kép világosabb vagy sötétebb volta tekintetében esz­közölt változtatás biztosítása a szükséges, hanem 20 a helyes diagnózis érdekében egyes esetekben az apróbb részletek minél határozottabb kiemelése indokolt, más esetekben viszont éppen az apróbb részletek zavaróak, mert egy-egy nagyobb képlet körvonalait, terjedelmét és alakját kell megállapí- 25 tani. Ilyen célra szolgál az az ismert megoldás, amely szerint két TV kamera felhasználásával képeznek röntgenképró'I videojeleket és ezeket a jeleket algebrai összegezés vagy keverés után 30 viszik egy monitorra. Általában ezeknél a be­rendezéseknél néhány fokozatban lehet változtatni a röntgenkép részletgazdagságát. Az ismert ilyen típusú berendezések hátránya, hogy igen drágák, bonyolultak és ennek ellenére csak fokozatokban — mégpedig korlátozott számú fokozatban — lehet elérni a röntgenkép moni­toron megjelenő változatának különféle részlet­gazdagságát. Egy másik ismert megoldásnál két röntgen­felvételről egy-egy kamera segítségével képeznek videojeleket és a jelek algebrai összegezése vagy keverése után hoznak létre új képet egy moni­toron. Ha figyelembe vesszük, hogy ezeknél a megol­dásoknál két rövid egymásutánban készített rönt­genfelvétel szükséges ugyanarról a testrészről, ezekről a felvételekről két kamerával kell video­jeleket előállítani, majd ezeket a videojeleket szinkronizálni kell és különbözeti, illetve keverő­erősítő után kell a monitorra vinni, akkor belátható, hogy ezek a rendszerek bonyolultak, költségesek és a felhasználó orvos számára még­sem jelentenek kielégítő megoldást, mert ezek az ismert berendezések csak a kisebb részletek lát­hatóbbá tételét biztosítják. A találmány révén a vázolt cél elérése sokkal egyszerűbben, olcsóbb berendezéssel és fokozat­mentes szabályozással biztosítható. 167020

Next

/
Oldalképek
Tartalom