167001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehézfémsók azidjainak és sztifnátjainak előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. XL 06. (IE-595) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1972. XI. 09. (51680/72) (1-7. igénypontok) Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1976. V. 31. 167001 Nemzetközi osztályozás: C 01b 21/08 ^ Feltalálók: Hobbs John Francis vegyész, Sutton Coldfield, Melville William mérnök, Birmingham, Warwickshire, Nagy-Britannia Tulajdonos: Imperial Metal Industries (Kynoch) Limited, Birmingham (Warwickshire), Anglia Eljárás és berendezés nehézfémsók azidjainak és sztifnátjainak előállítására 1 2 Találmányunk tárgya eljárás nehézfémek azidjainakvagy sztifnátjainak folyamatos előállítására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására. Találmányunk közelebbről ólomsztifnát kristályok előállítására vonatkozik, amelyek lőszer élesítő készítmények előállításánál általánosan alkalmazhatók és más robbanóanyagok (például detonátorok) készítésénél is felhasználhatók. Ólomsztifnát kristályok előállítására különböző módszereket javasoltak és alkalmaztak. Ezek általában szakaszos eljárások, melyeknél ekvivalens mennyiségű nátrium- vagy magnéziumtrinitrorezorcinát oldatot és ólomnitrát oldatot táplálnak a reakcióedénybe. A kapott elegyet keverés közben a kívánt hőmérsékleten tartják, a reakciókomponensek között a reakció lejátszódat és kezdetben amorf, majd kristályos ólom-trinitro-rezorcinát képződik. Ezt a vegyületet általában ólomsztifnátnák nevezik. Nyflvánvaló, hogy az oldatoknak a reakcióedénybe való bevezetéséhez véges idő szükséges és ily módon a reakció már akkor megindul, amikor az oldatokat a reakcióedénybe még csak betáplálják. Ennek következtében az összekeverés kezdeti szakaszában ólomsztifnát kristályok képződnek, amelyek az oldat további mennyiségének beadagolásakor a nagyobb kristályok növekedésének gócaiként szolgálnak. Az oldatok kívánt mennyiségeinek összekeverése után a megfelelő kitermelést biztosító kristályképződésig további idő telik el, és ily módon a kapott termék változó nagyságú kristályok tömegéből áll. 10 15 20 25 30 Ideális esetben hozzávetőlegesen azonos nagyságú kristályok képződésére volrla szükség. Ugyancsak kívánatos lenne a kristályok fizikai méreteinek szabályozása és ezáltal az élesítő készítmények előállításánál a többi komponenssel való összekeverésnek megfelelő optimális kristálynagyság kialakítása. Gyakran (például peremgyújtós töltényeknél) az élesítő készítményeknek szűk hornyokba való bepréselésre alkalmasaknak kell lenniük. A fentiekben hivatkozott ismert eljárás további hátránya, hogy nagymennyiségű ólomsztifnát kristály egycsomóban helyezkedik el. Ennek következtében fokozott robbanásveszély lép fel. A szakaszos eljárás ezen kívül a berendezések és a kiszolgáló személyzet szempontjából is gazdaságilag hátrányos. Folyamatos eljárásokat is javasoltak ólomsztifnát kristályok előállítására, ezek hátránya azonban, hogy a kristályképző cserebomlás egyazon edényben játszódik le, és a reakció teljessé válásához, valamint a kristályoknak a kívánt nagyságra való növekedéséhez idő szükséges, ennek következtében ebben az egyetlen edényben nagymennyiségű ólomsztifnát van jelen. Egyetlen edényben lejátszódó folyamatos eljárásnál továbbá bizonyos mennyiségű kristály megfelelő kialakulása előtt eltávozhat, míg a kristályok másik része hosszú időn át marad az edényben. A kristályok szemcsenagysága tehát legalább olyan egyenlőtlen, 167001
