166996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többkomponensű pórusos porkohászati anyagok ötvözőinek bevitelére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 166996 Bejelentés napja: 1972. IX. 29. (GE-925) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1971.X. 04. (186,143) Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1976. V. 31. Nemzetközi osztályozás: C 23 c 1/00, B 22 f 3/26. •••h^--! ^Í^HBB Bejelentés napja: 1972. IX. 29. (GE-925) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1971.X. 04. (186,143) Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1976. V. 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1972. IX. 29. (GE-925) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1971.X. 04. (186,143) Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1976. V. 31. Feltaláló: Dunham Thomas Eschman, fémkohász, Cleveland Heights Ohio, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: General Electric Company, New York, N.Y. Amerikai Egyesült Államok / Eljárás többkomponensű pórusos porkohászati anyagok ötvözőinek bevitelére 1 2 A találmány tárgya eljárás többkomponensű pó-. rusos porkohászati anyagok ötvözőinek bevitelére, ahol az ötvözőket oldatként juttatjuk be a pórusokba. Ismeretesek már olyan kohászati eljárások, 5 amelyek során porózus alapanyagba folyadék­szuszpenziö segítségévél visznek be égy, vagy több alkotót. Az egyik ilyen eljárás a porózus anyag bemerítése a megfelelő alkotót tartalmazó szusz­penzióba. Ekkor a pórusok lényegében kapiláris 10 csőként működnek, és a beötvözendő alkotót tartalmazó szuszpenzió beszivárog az alapanyagba. A beszivárgás elősegíthető a pórusokban levő gázok, illetve levegő evakuálásával a bemerítés előtt vagy a szuszpenziónak nagy nyomás alatt történő 15 bevezetésével. A kapilláris felszívódás eredménye­képpen általában egyenletes ötvözőeloszlás érhető el az alapanyag teljes keresztmetszetében, minthogy a felszívódási folyamat viszonylag gyorsan zajlik le. Egy másik eljárás szerint az átitatás az öt- 20 vözendő alkotót tartalmazó oldattal végzik, és a folyamatot a telítődés előtt megszakítják, hogy ezzel az alapanyag felülete és magja között koncentráció gradiens létesüljön. A pórusokban jelenlévő ötvözőt ezután vegyileg kicsapatják, majd 25 a felesleges oldószert eltávolítják. Ez az eljárás azonban gyakorlatilag nem alkalmas megfelelő koncentráció grandiens létrehozására, minthogy a kapilláris erők által létrehozott koncentráció vál­tozás minimális vagy nem egyenletes. Ezért 30 az így előállított termék nem megfelelő. A kapilláris erők az alapanyagnak a folyadékból történő eltávolítása után is hatnak. így megfelelő szabályozás vagy befolyásolás híján viszonylag rövid idő alatt a teljes keresztmetszetet átitatják az ötvözővel. A kapilláris bevezetés tehát sem az átitatás megszakításával, sem egyéb módon nem alkalmas megfelelő koncentáció gradiens létre­hozására. Ha az ilyen porózus alapanyagok egyes alkotóit más úton visszük be az alapanyagba, további problémák merülnek fel. Ez különösen vonatkozik azokra a többkomponensű hőálló fémekre, illetve ötvözetekre, amelyeket az egyes alkotók szilárd, illetve por alakban történő összekeveréssel állítanak elő. Ezek az ötvözetek az úgynevezett diszperziós ötvözetek, amelyek alkotói a szokásos ötvözetektől eltérően sem folyékony állapotban nem oldódnak egymásban, sem szilárd oldatot nem képeznek egy­mással. Ilyen ötvözetet például a wolfram-tórium öt­vözet. Ezt az ötvözetet úgy állítják elő, hogy a wolf­ram és tórium port szárazon összekeverik, majd össze­sajtolják és hevítik. Az így nyert ötvözetben az összefüggő wolfram mátrixban elszórt tórium krisz­tallitok vannak. Általában ezeket a termékeket porkohászati úton állítják elő, azaz a por alakú komponensekből fémrudat vagy hasonlót sajtolnak és azt hevítik. A kész ötvözetet általában kép­lékenyen alakítják a megfelelő mechanikai és fizikai tulajdonságok elérése érdekében.. Ezek az 166996

Next

/
Oldalképek
Tartalom