166898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klórkaucsuk alapú korróziógátló anyag előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI IEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 166898 Bejelentés napja: 1973. XII. 07. (NE—520) Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. V. 31. Nemzetközi osztályozás: C 09 k 3/18 ipa;,** wmm Bejelentés napja: 1973. XII. 07. (NE—520) Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. V. 31. T ORSZÁGOS ALALMANY BIVATAb I Bejelentés napja: 1973. XII. 07. (NE—520) Közzététel napja: 1975. I. 28. Megjelent: 1976. V. 31. ' '•' < Feltalálók: Dr. Bod Magdolna vegyészmérnök, 36%, Pásztor Gyula oki. vegyészmérnök, 25%, Fogarasi József oki. vegyészmérnök, 25%, Budapest, Halmay László vegyésztechnikus, 10%, Schreiner Rózsa vegyipari szakmunkás, 4%, Veszprém Tulajdonos: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Eljárás klórkaucsuk alapú korróziógátló anyag előállítására A találmány klórkiaucsuk alapú korróziógátló anyag előállítására vonatkozik. A víz hatásának kitett fém és 'betonszerkezetek korrózióvédelme igen fontos követelmény mind a szerkezet, mind pedig a víz tisztaságának megóvása érdekében. Fokozottan fontos ez ivóvíz esetén, amikor a nemkívánatos korrózió a víz tárolására és vezetésére szolgáló szerkezetek, mint: medencék, vezetékek stb. falán jelentkezhetik. Ennek megelőzésére számos bevonatrendszerrel próbálkoztak. Különösen újabban sokan alkalmaznak tixotróp klorotex zománcokat, amiből 3 réteget szoktak egymásra hordani mintegy 220—250 jum vastagságban — ennek a bevonatnak azonban sem a hődilatációs kiegyensúlyozottsága sem pedig felületi keménysége nem kielégítő. Szoktak használni oldószermentes epoxi típusú, vagy poliuretán bázisú gyantákat, vagy éppen klórkauosuk alapú bevonatokat is. Az epoxi- és poliuretán alapú bevonatok esetén — mivel ezek két kömponensűek — gyakran képződnek nehézségek a komponensek gondos helyszíni keverése, valamint nomogenizálása terén, ezenkívül a már megszilárdult bevonat nem tudja követni iá felületi elváltozásokat (mozgás, repedés stb.). A jelen találmány célja, hogy mindezekkel szemben olyan klórkaucsuk alapú bevonatot szolgáltasson, amely az eddig már használt, de 10 15 20 25 30 megbízhatónak nem mutatkozó klórkaucsuk bevonatokkal szemben nemcsak jól vízzáró és építőipari szempontból nedves, illetve vizes felületekre (pl. párnapos betonfelületre) ós nem fémtiszta (K2) minőségű fémfelületekre is jól felvihető, hanem ezenkívül jó kopásálló, hőtűrő, a felület kisebb elváltozásait is követi. E célok elérésére a klórkiaucsuk lakkhoz új adalék- és töltäainyagrendszerdket kísérleteztünk ki, amelyek portland cementből, talkumból, grafitból, aktív alumíniumoxidból és alumíniumpigmentet tartalmazó pasztából, állottak. E kísérletek eredményeképpen sikerült olyan eljárást kidolgoznunk, amellyel a találmány célját — különböző felhasználási területekre — sikerült megvalósítanunk. Ennék megfelelően a találmány szerinti eljárás lényege, hogy 80—120 súlyrész klórkaucsuk lakkhoz 20—40 súlyrész — előnyösen 500-as vagy S 54-es, illetve ezeknek megfelelő minőségű — portland cementet, továbbá 10—30 súlyrész talkumot, 1—15 súlyrész grafitot, a szükséghez képest 4—8 súlyrész aktív .alumíniumoxidot, valamint alumíniumpigmentet tartalmazó 1—3 súlyrész pasztát, egy másik összetételben pedig a 80—120 súlyrész klórkaucsuk lakkhoz 2—5 súlyrész — előnyösen 500-ias vagy S 54-es, illetve ezeknek megfelelő minőségű — portland cementet, 3—8 súlyrész aktív alumí-166898