166853. lajstromszámú szabadalom • Tisztítószer tüzelőberendezések tűzoldali tisztítására és eljárás annak előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1973. IX. 27. (FE—910) A közzététel napja: 1975.1. 28. Megjelent: 1976. X. 31. 166853 Nemzetközi osztályozás: C 11 d 7/00 7/10 Feltalálók: Dr. Szabó Péter oki. vegyész, Makk Antal oki. vegyészmérnök, Titkos Domokos oki. vegyészmérnök, Oravetz József oki. gépészmérnök, Buda­pest Tulajdonos: Ferrokémia Ipari Szövetkezet, Budapest Tisztítószer tüzelőberendezések tűzoldali tisztítására és eljárás annak előállítására A találmány tárgya tisztítószer tüzelőberende­zések tűzoldali tisztítására és eljárás a tisztító­szer előállítására. Ismeretes, hogy a nagyvárosok és az ipari ne­gyedek légtér-szennyezése napjaink súlyos prob­lémája. A vegyi gyárak által kibocsátott gázok okozta szennyeződésektől eltekintve a nagyvárosi levegőt főleg a fűtésből származó porok, gázok, gőzök szennyezik. Az utóbbi időben a szilárd fűtőanyagok fel­használása eltolódott a folyékony kőolajbázisú energiahordozók javára, mégsem mondható meg­nyugtatónak a helyzet, mert az olajfűtés mel­léktermékei — bár kisebb mértékben, mint a szénfűtés esetében — szintén szennyezik a leve­gőt. Közismert továbbá, hogy az üzemelő kazánok tűzoldalának tisztítása gyakran válik szüksé­gessé, mert a szálló pernye és por lerakódik a tűzcsövekre, a tápvíz és levegő előmelegítők szerelvényeire, vagy akár a kémény járataira is és ez a lerakódás komoly, gyakran helyrehozha­tatlan mértékű károsodást idéz elő. Az ilyen lerakódások hátránya megmutatko­zik a kazán hatásfokának gyors csökkenésében, a füstgáz hőmérsékletének indokolatlan emelke­désében, a levegő felesleg túladagolásában, a füstgázok összetételének hátrányos irányban történő változásában. Az ily módon eltömődött kazánok kéményei 10 15 20 25 30 magas koromszámú füstöt emittálnak és a ko­rompelyhek erősen savasak, tehát a környezetre fokozottan korrozívak. A fenti jelentések mindegyike arra utal, hogy az említett lerakódás következtében az égés tö­kéletlenné válik és a szén vagy olaj kéntartalma S03 , illetve H2SO4 formájában van jelen. A kérdésre vonatkozó szakirodalom egyértel­műen megállapítja ezen lerakódások káros vol­tát. A szakirodalom szerint — és tapasztalatunk szerint is — a lerakódások eltávolítása után a füstgáz hőmérséklete kb. 100 °C-kal csökken, a kazán hatásfoka javul, az emittált füstgáz össze­tétele kedvező irányba változik és mind az ala­csony, mind pedig a magas hőfokú korrózió csökken. A vonatkozó szakirodalom az ilyen jellegű lerakódások megszüntetésére fizikai és kémiai módszereket javasol. Fizikai módszerek például a csövek kaparása, vésése, sörétezése, vagy pedig nagy nyomású víz­sugaras lemosása. Ezeknek a módszereknek egy­értelmű hátránya azonban azok lassúsága, a cső­felületek esetleges mechanikai károsodása, mun­kaigényességük, továbbá főleg az, hogy a kazá­nokat le kell állítani a tisztítás idejére, ezért tete­mes energiakiesésre kell számítani. Fentieken túlmenően a kazán szűk részei ily módon sohasem tisztíthatók meg tökéletesen. 166853

Next

/
Oldalképek
Tartalom