166829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés röntgenkép előállítására

SZABADALMI 166829 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS (|) A bejelentés napja: 1972. IX. 15. (DA—296) Nemzetközi osztályozást H 04 n 5/32 ORSZÁGOS A közzététel napja: 1975. I. 28. './ TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. VIII. 31. Dávid Dezső technikus és Siklós Gábor villamosipari üzemmérnök, Budapest Eljárás és berendezés röntgenkép előállítására A találmány tárgya eljárás és berendezés röntgenkép előállítására, amelynél a vizsgált testet röntgensugár impulzussal világítjuk át, és az impulzus időtartama alatti röntgenképnek megfelelő villamos jel alapján egyetlen állóképet jelenítünk meg. 5 Az ismert röntgenképinformáció nyerési lehetőségek közül a legegyszerűbb megoldás esetén a vizsgáló személy röntgensugár hatására látható fénnyel fluoreszkáló ernyőn megjelenő képet figyel. A nagy 10 dózisigény miatt, és mivel a megfigyelő személy szeme a fluoreszkáló ernyőhöz nehezen tud alkalmazkodni, ezt az eljárást kiszorították az elektronikus képerősítőt felhasználó rendszerek. Ilyen megoldásokat ismertetnek a Clark (szerk.): The 15 Encyclopaedia of X-rays and Gamma-rays című szakkönyv 502—527. oldalain, a röntgenképek elektronikus úton történő erősítéséről szóló fejezetben. Az egyik rendszer szerint a képerősítő általában vákuum elektroncső, amely a röntgenárnyék- 20 képet elektronikus erősítés után fluoreszkáló ernyőn jeleníti meg. Az ernyőn megjelenő röntgenképet a vizsgáló személy optika közbeiktatásával szemlélheti. Egy másik rendszerben a röntgensugárforrás által kibocsátott és a vizsgált testen áthaladt ront- 25 gensugár az elektronikus képerősítő bemenetére jut. A képerősítő ernyőjén keletkező röntgenképinformációt televíziós kamera villamos jellé alakítja át, és azt televízió monitorba juttatja. A monitor képernyőjén további villamos képjelerősítés után szem- 30 lelhető a röntgenkép. Mindezek a megoldások csak a röntgenkép folyamatos megfigyelését biztosítják. Gyakran szükséges azonban, hogy rögzített, tárolható röntgenképet nyerjünk. A legegyszerűbb, de a ma is leggyakrabban használt rendszernél röntgensugárra érzékeny filmen hozzák létre a röntgen árnyékképet. Egy másik szintén használatos rendszernél röntgensugár hatására látható fénnyel fluoreszkáló ernyőről készül felvétel fényérzékeny filmre. Az említett filmes rendszereknek igen sokféle változata ismeretes, ezek főleg a filmformátumban és a film váltó rendszerben különböznek egymástól. A filmkidolgozási időt nagymértékben lecsökkenti, viszont a költségeket megnöveli Polaroid anyag és eljárás használata. A röntgenkép rögzítése megvalósítható mágnesszalagos képrögzítő berendezéssel is, amely az elektronikus képerősítővel érzékelt és televízió kamerával villamos jellé átalakított képi információt tárolja. Mivel a televíziós kamerás rendszernél a legnagyobb mértékű az elektronikus összeerősítés, és így ez igényli a legkisebb sugárdózist, továbbá a megfigyelő szeme a televízió monitorhoz könnyebben alkalmazkodik, a korszerű átvilágítási rendszerek közül legjobban ez terjedt el. Orvosi alkalmazásoknál azonban a legtöbb esetben szükség van néhány percre ahhoz, hogy a nyert röntgenképet az orvos kiértékelje, illetve, hogy arról többen konzultációt tartsanak. Ezért nem elegendő csupán 166829