166803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rúdalakú, kis széntartalmú szerkezeti acélok folyamatos hőkezelésére

SZABADALMI 166803 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS €m% A bejelentés napja: 1972. V. 11. (BA—2746) Nemzetközi osztályozás: C 21 d 9/00 l&liPW A Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: ^f% 1971. V. 13. (P 21 23 687.3) - "• •••:•-.•• ORSZÁGOS A közzététel napja: 1975. I. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. VII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Dr. Ettenreich Ludwig, mérnök, Bécs, Ausztria, Reimann Otto, mérnök, Düsseldorf- Bau-Stahlgewebe GmbH., Düsseldorf-Oberkassel, Greulich Klaus, oki. mérnök, Erkrath (über Düsseldorf), Német Szö- Oberkassel, vetségi Köztársaság Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés rúdalakú, kis széntartalmú szerkezeti acélok folyamatos hőkezelésére A találmány tárgya eljárás rúdalakú, kis széntartalmú szerkezeti acélok (C< 0,26%, Fe és a szerkezeti acéloknál szokásos ötvözök) folyamatos hőkezelésére, a mechanikai tulajdonságok (szilárdság, nyúlás vagy ezek aránya) javítására, gyors felmelegítéssel és azt követő lehűtéssel, valamint berendezés az eljárás foganatosítására. Hőkezelendő anyagok gyors felmelegítésére általában indukciós hevítést alkalmaznak. Az eljárás alapelvei jól ismertek, és alkalmazására sok helyen („Az indukciós hevítés alapjai" Das Industriblatt, Stuttgart, 1960. április. 204/10. old.) lehet példákat találni. Az eljárás legismertebb alkalmazási területe az indukciós kéregedzés. Ennél az eljárásnál nagy széntartalmú (edzhető, és esetleg nemesíthető) acélok kérgét rövid ideig melegítik, majd lehűtik. Lehetséges azonban — amint az az irodalomból jól ismert — a munkadarabok teljes keresztmetszetének átedzése is indukciós hevítéssel. A 879 111 sz. NSZK szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amellyel a hengerlés hőmérsékletén edzett acélt lehet indukciós eljárással megereszteni. Az 173 474 sz. osztrák szabadalmi leírás indukciós nemesítést ismertet. Ezzel az eljárással acélhuzalt annyira melegítenek fel, hogy teljesen ausztenites legyen, majd lehűtik, végül megeresztik. Az ismert eljárások általában nagy széntartalmú, nem hegeszthető acélokra vonatkoznak, főként nemesíthető acélfajtákra. A 281 089 sz. osztrák szabadalmi leírásban olyan 10 15 20 25 30 eljárás található, amelyben nem edzhető (0,10— —-0,23% széntartalmú) acélok gáz-oxigén égőkkel vagy villamos berendezésekkel történő hevítését, majd vízzel történő hűtését végzik. Ezzel az eljárással a szilárdsági tulajdonságok nagymértékben javíthatók. A kéreg és a mag között fennálló keménységkülönbséget az edzést követő megeresztés során a szükséges szilárdságnak megfelelően ki lehet egyenlíteni. Ennek értelmében itt teljes keresztmetszetben történő hőkezelésről lehet beszélni. Laboratóriumi körülmények között kísérleteket végeztek olyan eljárással is, amellyel kis széntartalmú acélrudat lehet hőkezelni. A huzalt a hűtés után hideg állapotban tovább alakították. Ezzel az eljárással 2—8 milliméter átmérőjű huzalokat hevítettek indukciós hevítéssel magas hőmérsékletre, és az ausztenit-mezőből hirtelen vízben lehűtötték őket. Ezzel teljesen martenzites szerkezetű huzalokat nyertek. A hűtési hőmérséklet növelésével a húzószilárdság növekedett, a nyúlási tulajdonságok azonban romlottak. Ez az eljárás üzemi felhasználásra nem került. Betonacélok hőkezelésénél is alkalmaznak gyors felmelegítést és lehűtést. Az eljárás során hengerelt betonacélt hevítenek fel nagy gyorsasággal (Evangulova E. P., Golovin G. F. „Oberflächenhärtung von Bestonstahl"; Tasechenbuch für Mitarbeiter des AUunionsforschungs-Institutes für Hochfrequenztechnik, „Maschinenbau", Moskau—Leningrad [1965], Teil 6, Seiten 92/100). A 32 milliméter át-166803