166800. lajstromszámú szabadalom • Gáztalanító-állomás

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÄLMÄNY 166800 <ÉH A bejelentés napja: 1973. VII. 17. (AI—227) A közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: C 02 b 1/10 A bejelentés napja: 1973. VII. 17. (AI—227) A közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL A bejelentés napja: 1973. VII. 17. (AI—227) A közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. i Feltalálók: Tulajdonos: KÖBLÖS József, oki. gépészmérnök, 50%. MARKOS István, oki. gépész- Április 4. Gépgyár, Budapest mérnök, 50%, Budapest Gáztalanító állomás A találmány tárgya gáztalanító állomás melegvízrendszerek vizének gáztalanítására. Melegvízrendszerek vizét, valamint ezek pótvízellátását gáztalanítani kell, bogy a melegvízrendszerek csöveiben, hőcserélőiben és kazánjaiban fellépő korróziós ártalmak elkerülhetők legyenek. A víz gázszennyeződésének eltávolítása általában termikus eljárással történik. Termikus gáztalanításnál a vizet nagy felületen közvetlenül áramló vízgőzzel hozzák érintkezésbe. A víz a gáztalanítóban uralkodó telítési nyomáshoz tartozó telítettségi hőmérsékletre felmelegedve gáztartalmát diffúzió útján a vízgőznek adja át. A termikus gáztalanításhoz tehát gőzfázisra van szükség. Gáztalanítás céljára ismeretesek az úgynevezett expanziós rendszerű gáztalanító berendezések, melyeknél a gáztalanító berendezés előtt nagyobb nyomású vizet egyszerűen egy kisebb nyomású térbe vezetik. A víz a nyomásesés következtében kigőzölög, és a kigőzölgéskor keletkezett gőzt a szabadba vezetik. Mivel a víz kigőzölgésekor a benne levő gázok egy része a keletkező gőzzel eltávozik, ezért a visszamaradó víz gáztartalma csökken. A víz további gáztalanítására ez ideig külső forrásból vett gőzre és külön erre a célra kialakított gáztalanító berendezésre van szükség. Ismeretesek olyan expanziós rendszerű gáztalanító berendezések is, amelyeknél a kigőzölgéssel fejlesztett gőzt további gáztalanításra, például pótvízgáztalanításra használják fel. A gáztalanításhoz 10 15 20 25 30 szükséges gőzt a gáztalanító térnél nagyobb nyomású és magasabb hőmérsékletű víz kigőzölögtetésével nyerik. A bevezetett víz a nyomáskülönbségnek megfelelően kigőzölög. A kigőzölögtetést vagy zárt edényen belül, vagy a gőz és vízfázis szétválasztására szolgáló úgynevezett kigőzölögtető edény közbeiktatásával oldják meg. Ebből az edényből történik a gőz elvezetése a gáztalanítás céljára, illetve a megmaradt víz elvezetése például a gravitációs úton az azonos nyomású térbe, például táptartályba. A tisztán expanziós gáztalanítás esetén az oldott gázoknak körülbelül csak 90%-a távozik el az elgőzölés közben, az oldott gázok maradék hányada a vízben marad. Az expanziós gáztalanítás hátránya, hogy hatásfoka nagymértékben függ a vízcseppek felületi feszültségétől, azaz a vízcseppek nagyságától és a víz gázoldó képességétől. A vízben maradt gázokat az expanziós gáztalanítás után diffúziós úton csepegtető tálcákon vagy utóforraló berendezésekben kell eltávolítani. Az utóforraló berendezések szerkezeti lényege az, hogy az edényben levő vízszint alatt meghatározott mélységben fűtőgőzt vezetnek be és azt perforált cső vagy egyéb kialakítású szerkezeti elemmel kisméretű buborékokra bontva juttatják a vízbe. A gőzbuborékok a vízzel keveredve a víztérben felfelé emelkednek, miközben a vízből a gázok a gőzbuborékokba diffundálódnak. A gáztalanítás ha-166800