166796. lajstromszámú szabadalom • Tetőtartó szerkezet épülethez, főként növényházhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 1

V^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1971. VIII. 19. (WE—442) Német Demokratikus Köztársaság-béli elsőbbsége: 1970. VIII. 25. (WP 37 b 149 700) A közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. I66796 Nemzetközi osztályozás: A 01 g 9/14 E 04 h 5/08 ^r T:^ Feltalálók: Tulajdonos: Dr. RICKENSTORF Günter mérnök, SCHRÖTER Diethard mérnök, VEB Spezialglashausbau, Drezda, WEIGELT Karl-Heinz mérnök, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Német Demokratikus Köztársaság. Tetőtartó szerkezet épülethez, főként növényházhoz A találmány tetőtartó szerkezet épülethez, főként növényházakhoz. Ismeretesek már olyan tetőtartó szerkezetek, amelyeknél az egyes tetőelemek, például a szelemenek, kötőgerendák vagy osztólécek speciális jellegű terheléseket vesznek fel és adnak tovább. Az ilyen statikai feladatot betöltő konstrukciótól elkülönítetten vannak a beépített funkcionális szerkezeti elemek, például fűtőcsövek a növényház belsejében elrendezve, ezek azonban semmiféle erőátadásra nem képesek. Az ilyen megoldások a beépített felülethez viszonyítva meglehetősen anyagigényesek. Ez a ráfordítás a létesítendő épület nagyságának függvényében növekszik, főként a fesztávok növekedésével. Ez a tény különösen növényházak esetében hátrányos, mivel a tetőelemekhez és funkcionális beépített elemekhez szükséges növekvő anyagfelhasználás egyidejűleg csökkenti a növénytermesztéshez szükséges fénymennyiséget. E hátrányok kiküszöbölését célzó megoldást tartalmaz például a 146 643. számú magyar szabadalmi leírás, amely előre gyártott elemekből készült, zárt fűtőcsőrendszerrel rendelkező növényházat ismertet, amely egyidejűleg tartószerkezetként szolgál, és amelynél a fényáteresztő héjazatot tartó elasztikus tüskék vannak előirányozva, amelyek a fűtőcsővázon vannak rögzítve, amely váz gerinctartó csövekből, talptartó csövekből és tartógyűrűcsövekből áll. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a fűtőcsőrendszer statikai, nem pedig bőgazdálkodási szempontok 10 15 20 25 30 alapján van kialakítva. Emiatt nagy Időveszteségekkel kell számolni, tehát az ilyen növényházaknak nagy az üzemben tartási költségük. Egyidejűleg azonban arra is szükség van, hogy a növényház statikai felépítéséhez a fűtéshez szükséges átfolyási keresztmetszeteket figyelembe vegyék, és a csőkonstrukciót ilyen együttes szempontok alapján válasszák meg. Ebből következően nagy a megoldás anyagigénye, mivel —• amint ismeretes — a statikai konstrukció a növényház esetében célszerűen profilszerkezettel oldható meg. Ezen túlmenően a csöveken átáramló hűtőközeg miatt jelentkező különböző hőtágulásokra is tekintettel kell lenni, amiből az idézett megoldásnál szemléltetett labilis kapcsolatok következnek. Ilyen jellegű szerkezet ezért nem alkalmas nagyobb fesztávolságú növényházak kialakítására. A találmány feladata, hogy olyan tetőtartó szerkezetet szolgáltasson épülethez, főként növényházhoz, amely egyrészt optimális erőjátékot, másrészt a beépített funkcionális rendszer, elsősorban fűtőcsőrendszer optimális működésmódját biztosítsa. Ezt a feladatot a találmány értelmében olyan tetőtartó szerkezettel oldottuk meg, amelynek lényege, hogy önmagában ismert tetőszerkezeti elemek, például szelemenek és kötőgerendák önmagában ismert, az épület belső terében elrendezett beépített funkcionális elemekkel statikailag egy egységgé vannak összekötve, mimellett a tetőszerkezeti elemek és beépített elemek közötti eltérő hosszvál-166796