166773. lajstromszámú szabadalom • Kapszulázási eljárás

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1973. III. 15. (SA—2477) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1972. III. 15. (234,793), 1973. I. 12. (323,171) A közzététel napja; 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. I66773 Nemzetközi osztályozás: B 01 j 13/02 A 01 n 17/00 V Feltaláló: Seher Herbert Benson vegyész, Moraga, California, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Stauffer Chemical Company, New York, N.Y., Amerikai Egyesült Államok Kapszulázási eljárás 1 A találmány tárgya kapszulázási eljárás. Köze­lebbről a találmány olyan, szerves kompozícióból kialakított hártyaszerű vagy vékonyfalú, kisméretű vagy úgynevezett mikrokapszulák előállítására vo­natkozik, amelyek valamilyen szerves anyagot, pél- 5 dául valamilyen szerves folyadékot zárnak magukba. A találmány szerinti eljárás célja előre meghatáro­zott méretű kapszulák előállítása gyors és könnyen foganatosítható kémiai reakcióval in situ, ahol diszkrét gömböcskék vagy kapszulaszerű szfeoridok 10 szuszpenziója vagy halmaza képződik valamilyen folyadékban, és ezek a kapszulák könnyen elkülö­níthetők, vagy az említett folyadékban tartva fel­használhatók. A fenti típusú kapszulákat számos irodalmi forrás 15 ismerteti. Felhasználhatóságuk széleskörű, így tar­talmazhatnak színezékeket, nyomdafestékeket, ké­miai reagenseket, gyógyszereket, ízesítő anyagokat, fungicideket, baktericideket, pesztioideket, így pél­dául herbicideket és inszekticideket. Ezek az anya- 20 gok oldva, szuszpendálva vagy más módon diszper­gálva lehetnek a kapszulázandó anyagban, vagy önmagukban kapszulázhatok. A kiindulási diszper­zióban a kapszulázandó anyag lehet olvadáspontja alatti hőmérsékleten, továbbá alkalmas vízzel nem 25 elegyedő szerves oldószerben oldva vagy diszper­gálva. A kapszulázás után a kapszulázott folyadék vagy más konzisztenciájú anyag mindaddig kapszu­lázva marad, míg valamilyen módon a kapszulából ki nem jut, például a kapszula borítóhártyájának 30 összetörése, szétzúzódása, megolvadása, feloldó­dása vagy más módon történő megsemmisülése, vagy megfelelő körülmények között a kapszulából való kidiffundálása útján. Más vonásai és előnyei mellett a találmány fontos különleges jellemzője az a polimerizációs folyamat, amelynek során a poli­karbamidból álló kapszulahártya képződik poli­izocianát monomerek reakciója következtében. Kapszulázási célokra számos eljárást használtak és ismertettek. Többek között ismert olyan eljárás, ahol a kapszulát képző záróréteget kondenzálás út­ján alakítják ki. Más eljárásoknál cseppekben vagy a cseppeket körülvevő folyamatos folyékony fázis­ban diszpergált anyagot polimerizálnak úgy, hogy a képződő polimer a cseppek felületén váljon le. Ismert olyan eljárás is, ahol a kapszulázandó anyag cseppjeit keresztülfúvatják a kapszula falát képező folyékony halmazállapotú anyag lefelé áramló réte­gén, amikoris a kapszulát képző anyag megszilár­dul az egyes cseppek körül. Kapszulazasra számos módszer ismert határfelületi kondenzáció útján egymással közvetlenül reakcióba lépő anyagok fel­használásával. Az ilyen típusú reakciók között szá­mos olyan reakció ismert, amely alkalmas kapszulák falát képező különböző polimerek előállítására. A bevonóanyagok előállítására alkalmas reakciók közül számos reakció valamilyen, legalább bifunk­ciós jellegű amin- és reakciópartnerként valamilyen sav köztiterméke, pontosabban savszármazék kö­zött megy végbe. Savszármazékként poliamid elő-166773

Next

/
Oldalképek
Tartalom