166750. lajstromszámú szabadalom • Nedvesség- és nyomástűrő robbanóanyag-töltény

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. VIII. 29. Közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. (OA—522) 166750 Nemzetközi osztályozás: F 42 b 3/02 Feltalálók: Haszinkó Gusztáv, geofizikai mérnök, 25% Nagy Béla, gépészmérnök, 25% Rumpler János, geofizikai mérnök, 25% Budapest Csonka Árpád, közg. technikus, 12,5% Kürtösi István, vegyészmérnök, 12,5% Peremarton Tulajdonos: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Geofizikai Kutatási Üzem, Budapest Nedvesség- és nyomástűrő robbanóanyag-töltény i A bejelentés tárgya nedvesség- és nyomástűrő robbanóanyag-töltény mindkét végén menetes tartállyal, elsősorban geofizikai robbantásokhoz. Vizes munkahelyeken, különösen szeizmikus kutatásokhoz szükséges 0—100 m mélységű vízzel töl- 5 tött fúrólyukakban történő robbantások elvégzése számos technikai nehézségbe ütközik. A robbantásokhoz vízre érzéketlen (pl. dinamit) vagy vízre érzékeny — pl. ammóniumnitrát alapú — robbanóanyagokat alkalmaznak, amelyeket tartályba, fólia- 10 ba vagy impregnált papír csomagba zárva robbanóanyag-töltényként süllyesztenek a fúrólyukakba. A robbantást a célnak megfelelő robbanóerejű töltettel végzik. A vízre érzékeny robbanóanyagok fajsúlya kicsi (kb. 1) ezért nehezékeket, vagy rákötő- 15 zött kitámasztókat alkalmaznak a töltények a fúrólyuk kívánt szakaszán történő rögzítésére. A vízre érzéketlen robbanóanyagok alkalmazásának hátránya, hogy ezek az anyagok nem kezelésbiztosak, és a biztonsági előírások betartása alkal- 20 mázasukat körülményessé és költségessé teszi. Emiatt egyre inkább tért hódít a vízre érzékeny robbanóanyagok alkalmazása, ami biztonságtechnikailag előnyös és jelentős megtakarítást tesz lehetővé. A vízre érzékeny robbanóanyagok alkalmazásának a 25 technika jelenlegi állása mellett határt szab az, hogy nedvesség hatására elvesztik robbanóerejüket, emiatt vízzel nem érintkezhetnek. Ismertek és széles körben alkalmazottak az általános célra előállított fólia- és papírcsomagolású 30 robbanóanyag-töltények, amelyeket vízérzékeny földek alkalmazása esetén vékony polietilén fóliába kötöznek, a robbantás előkészítésekor. Ez a csomagolás nem alaktartó, és rövid idő alatt elveszti vízzáróságát. Az ipari robbanóanyagok jelenleg használatos gyári kiszerelése nehézkessé és munkaigényessé teszi a különböző töltetek készítését, a kívánt mélységbehelyezését, valamint a robbanóanyag és a fúrólyukat kitöltő folyadék fajsúlykülönbségéből eredő esetleges elmozdulás megakadályozását. A fenti problémák megoldására a japán robbanóanyag-iparban két végén menetes csatlakoztatási lehetőséggel ellátott fémdobozba töltik a robbanóanyagot. A doboz végét betöltés után forrasztással zárják le. A megoldás hátránya, hogy a doboz lezárása hőhatással történik, ez a kiszerelést veszélyessé, illetőleg költségessé teszi. A megoldás vízérzékeny robbanóanyaggal nem alkalmazható, mert élesítéskora doboz fedelét kilyukasztják, és ebbe a lyukba helyezik be a gyutacsot. Több töltény összekapcsolásánál hátrány hogy az egyes töltények töltete térben távol van egymástól, ami a robbanás továbbterjedésének biztosságát rontja. Egy ismert megoldásban a robbanóanyag vastagfalú impregnált papírhengerbe van csomagolva, amelynek két végét megfelelő rugóval lezárják, a papírhenger hosszát a kívánt tölténymennyiségnek megfelelően választják meg. Az élesítés úgy törté-166750 1