166740. lajstromszámú szabadalom • Függőleges tengely körül forgatható járókerék cinkgőzök kondenzálásához
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VII. 3. (ME—1244) Nagy-britanniai elsőbbsége: 1969. VII. 4. (33881) Közzététel napja: 1974. XII. 28. Megjelent: 1976. XI. 30. 166740 Nemzetközi osztályozás: C 22 b 19/18 C 22 b 5/16 Feltalálók: Benatt Frank George Simon kohómérnök, Linton Walter Lindsay kohómérnök, Bristol Nagy-Britannia Tulajdonos: METALLURGICAL PROCESSES LIMITED és IMPERIAL SMELTING CORPORATION (N. S. C.) LIMITED közös vállalkozása a Bahama-szigeteken METALLURGICAL DEVELOPMENT COMPANY néven, Nassau, Bahama-szigetek Függőleges tengely körül forgatható járókerék cinkgőzök kondenzálásához i A találmány például cink-olvasztókemencében képződő cinkgőzök kondenzálására szolgáló berendezésben alkalmazásra kerülő járókerékre vonatkozik. Ma már tudjuk, hogy a cinkgőz oly módon kon- 5 denzálható, hogy olyan kondenzálóberendezésen vezetik át, amelyben megolvasztott ólmot tartalmazó medence van,, és az ólmot cseppecskék formájában szétszórva juttatják a medence feletti térbe, egy járókerék, vagy egy járókerék-sor segítségével. Az ily 10 módon az ólomban kondenzált és feloldott cinkgőzt és cinket fokozatosan nyerik vissza a cinktartalmú ólomnak egy hűtőcsatornában történő cirkuláltatásával egy cinkréteg elkülönítése céljából, a megolvasztott fémanyag felületén. Ennek a rendszernek az az 15 előnye, hogy a cinkgőz „lökésszerűen" hűl le viszonylag magas hőmérsékletről (900°—1000 °C), amelyen viszonylag csekély hajlamosságot mutat a cinkoxiddá való visszalakulásra az azokban a gázokban jelenlevő széndioxiddal való reakció eredménye- 20 képpen, amelyekkel keveredik. Egyszerre kondenzálva és feloldódva az olvasztott ólomban, a cink hajlamossága az oxidációra nagymértékben csökken a fém kondenzált állapota következtében, és amikor elkülönül az ólomtól, a cink csak csekély mértékben 25 oxidálódik a felületen. Korábban az olvasztott ólom felfröcskölésére szolgáló járókerekeket általában egy tengelyen rögzített, négy egyenlő hosszúságú karból álló szerkezetként alakították ki, ahol ezek a karok a tengely vé- 30 gén voltak rögzítve; a tengely megfelelően mélyen belemerült az ólmot tartalmazó medencébe, és egy erre alkalmas motor segítségével forgásban volt tartva. A karokon, azok végein rendszerint kanalak vagy lapátok voltak elhelyezve, ill. a karok ilyen alakúra voltak kiképzve az ólom felfröcskölésének megkönnyítése céljából. A találmány azon a meglepő felismerésen alapul, hogy amennyiben a járókerék karjait nem azonos hosszúságúra választjuk, a kondenzálási művelet tökéletesebben megy végbe, és annak hatékonysága fokozódik. A találmány szerinti járókerék lényege, hogy az egymással szomszédos járókerék-karók egyenlőtlen hosszúságúak. A járókerék-konstrukció oly módon van kialakítva, hogy alkalmas megolvasztott ólomanyagba való legalábbis részbeni bemerítésére és abban történő forgatására, az ólom cseppecskék formájában való felfröcskölése és szórása céljából. Általában célszerű több kart alkalmazni, rendszerint négyet, esetleg hatot. A tapasztalat azt mutatja, hogy a karok számával növekszik a szórás finomsága. Négy olyan kar alkalmazása esetén, ahol két, egymással egyenlő hosszméretű kar hosszabb, mint a két másik kar, amelyek egymással ugyancsak,azonos hosszúságúak, és ahol ezek az általában radiálisán kinyúló karok a függőleges tengely körül úgy vannak elosztva, hogy mindig egy rövidebb kar egy hosszabb után következik, különösen jó eredményeket lehet elérni. Az egyszerűség kedvéért a karok 166740 1
