166702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beatonok cementtartalmának, meghatározására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEI RAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 166702 gg||p||sm Bejelentés napja: 1972. X. 5. (FO—665) Nemzetközi osztályozás: G 01 n 23/20 Közzététel napja: 1974. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. XI. 30. Feltalálók: Dr. Egri György, oki. mérnök, Szabó Pál, oki. mérnök, Válóczi György oki. mérnök, Váradi Antal oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés betonok cementtartalmának meghatározására i A találmány tárgya eljárás és berendezés betonok, főleg betonalapok cementtartalmának meghatározására, amelynél a cementtartalmat nukleáris módszerrel hatá­rozzuk meg. Betonból kialakított szerkezetek, alapok, előregyár- 5 tott elemek műszaki ellenőrzésének fontos lépése a beton cementtartalmának meghatározása. Cementtartalom meghatározására vonatkozó ismert eljárás például a vizsgálandó betonból vett minta alap­ján végzett vegyelemzés. 10 Ismert olyan betonellenőrzési módszer is, amelynél a beton cementtartalmának meghatározását a beton keménységének mérésére vezetik vissza. Ez a módszer pontatlan eredményre vezet, mert a betonok keménysé­gét az összetételen kívül számos egyéb tényező, például 15 tömörítés, alkalmazott technológia is befolyásolja. A cementtartalom mérése mélyalapozások, különö­sen résalapok ellenőrzésénél komoly problémát okoz, mert a földbe süllyesztett, nagy mélységbe beöntött és nagy igénybevételnek kitett beton az ismert vizsgálati 20 módszerek számára nehezen vagy egyáltalán nem hozzá­férhető. Célunk a találmánnyal olyan eljárás és berendezés lét­rehozása, amelynél a mérés roncsolásmentesen, gyorsan és a gyakorlatban megfelelő pontossággal elvégezhető. 25 Célunk a találmánnyal még olyan eljárás kidolgozása betonok cementtartalmának meghatározására, amellyel mélyalapok különösen résalapok cementtartalma is meghatározható. Résalapok cementtartalma helytelen gyártási techno- 30 lógia alkalmazása esetén az alap különböző magasságú keresztmetszeteinél eltérő nagyságú lehet, a felszín köze­lében végzett ellenőrzés ezért nem ad kellő felvilágosítást az alapok állapotáról. A találmány alapgondolatát az a felismerés képezi, hogy a beton összetevői közül a cement kalciumtar­talma több mint egy nagyságrenddel nagyobb a beton egyéb összetevői kalciumtartalmánál. A beton cement­tartalmát így jó közelítéssel a kalcíumösszetétel is jel­lemzi. Ha betont 50 és 100 keV közé eső sugárzási ener­giával rendelkező gamma sugárzással sugározzuk be, akkor ez a sugárzás a betonban levő kalciummal főleg a fotóeffektus tartományban, míg a beton egyéb össze­tevőivel főleg a Compton szórás tartományában reagál. A visszavert sugárzás megfigyelésével és energia szerinti szeparálásával kiválasztható a kalciumtartalomra jel­lemző sugárzási komponens. Mivel a visszavert sugárzás mennyisége ismert módon függ a beton tömörségétől is, az így kapott érték csak akkor fogja hűen jellemezni a beton kalciumtartalmát, ha ezt a tömörségnek megfelelő korrekcióval látjuk el. A tömörségmérést a beton összetevőivel főleg a Comp­ton szórás tartományában reagáló, 200—300 keV ener­giájú gamma sugárzással végezhetjük el. A találmány szerint eljárást hozunk létre betonok, főleg betonalapok cementtartalmának meghatározására, amelynek során a vizsgálandó betont 50 és 100 keV közé eső sugárzási energiájú első gamma sugárzással, vala­mint 200 és 300keV közé eső sugárzási energiájú máso­dik gamma sugárzással sugározzuk be, a visszavert 166702 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom