166699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenletes szerkezetű módosított fenolgyantahabok előállítására

MAGYAR SZABADALMI 166699 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A Bejelentés napja: 1973. V. 22. (El—478) Nemzetközi osztályozás: C 08 g 53/08 C 08 g 53/10 Közzététel napja: 1974. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. XI. 30. i Feltalálók: dr. Soós Lászlóné oki. vegyész, 25%, Debrecen Juhász Lajos oki. vegyész, 20%, Debrecen Kerekes Antal oki. vegyész, 15%, Debrecen Urbán Gyula vegyész, 15%, Budapest dr. Soós László oki. vegyész, 15%, Debrecen Andirkó Ferencné vegyésztechnikus, 10%, Debrecen Tulajdonos: Építővegyianyagokat Gyártó Vállalat, Budapest Eljárás egyenletes szerkezetű módosított fenolgyantahabok előállítására i A találmány hidegen készíthető egyenletes szerkezetű, módosított fenolgyantahabok előállítására vonatkozik. A fenolgyanta alapú kemény műanyaghabok az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az építőiparban egyre jobban elterjedő könnyűszerkezetes építési mód miatt. A fenolgyanta alapú kemény műanyaghabokat a leggyakrabban használt poliuretán és polisztirol habok mellett gazdaságosságuk, könnyű előállíthatóságuk, nagyobb hőállóságuk és egyes kiviteli változatukban önkioltó tulajdonságaik miatt részesítik előnyben. A fenolgyanta alapú kemény műanyag habok előállítására novólak vagy rezol-típusú szilárd és folyékony gyantákat alkalmazunk. A novolak alapú habok előállításánál a savas katalizátorral készített fenol-formaldehid gyantát megőrlik, elporítják, majd hexametiléntetraminnal és főként hő hatására nitrogént fejlesztő hajtóanyaggal elkeverve 150—200 C°-on zárt formában habosítják. A rezol-alapú habokat rendszerint fenolból és formaldehidből lúgos katalizátor jelenlétében kondenzációval készült folyékony felnolgyantából különböző kémiai vagy fizikai habosítószerekkel és térhálósító szerekkel való elkeverés után szobahőmérséklettől 100 C°-ig terjedő hőmérsékleten állítják elő. A rezol-alapú habok előállíthatóságának kedvező vagy kedvezőtlen mivoltát és tulajdonságait lényegében az alapanyagként szolgáló rezolgyanta kémiai felépítése és tulajdonságai az alkalmazott habosítószer jellege és mennyisége, végül a térhálósító (katalizátor) jellege és mennyisége határozza meg. A folyékony rezolgyantát az ismert eljárásoknál 1 :1,1—3,0 mólarányban vett fenolból és vizes for-5 maldehidből, lúgos katalizátor jelenlétében (ammó' nia, nátriumhidroxid, káliumhidroxid vagy báriumhidroxid 1 mól fenolra számítva 0,001—0,1 mól mennyiségben) visszafolyató hűtő alkalmazásával kondenzációval készítik. A képződött rezolgyantát, 10 amely rendszerint folyékony, vákuumban bepárolják, így meghatározott szárazanyag tartalomra és viszkozitásra állítják be. Habosítószerként kezdetben elsősorban széndioxidot fejlesztő szervetlen sókat (ammónium- vagy nát-15 rium-karbonát, nátrium-hidrogénkarbonát) újabban hidrogént fejlesztő fémporokat (alumínium, cink) alkalmaznak. A korszerű eljárásokban alacsony forráspontú folyadékokat, így halogénezett szénhidrogéneket (pl. triklór-monofluor-metán, triklór-trifluor-20 -etán, metilénklorid), szénhidrogéneket (n-pentán, petroléter) alkalmaznak habosítószerként. A térhálósító szerek (katalizátorok) főként szervetlen savak (pl. sósav, kénsav, foszforsav) vagy aromás szulfonsavak, amelyek hőfejlődés közben el-25 sősorban a rezolgyanta illetve a kialakult hab megszilárdulását biztosítják. A savas térhálósítószerek a karbonát és fémpor habosítószerek esetén a széndioxid, illetve hidrogéngáz fejlődését, alacsony forráspontú folyadékok habosítószerként való alkalma-3 0 zása esetén pedig azok elpárolgását teszik lehetővé. 166699 1