166677. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több kútegységből álló vízművek villamos meghajtású szivattyúinak távolsági működtetésére és vezérlésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. V. 22. Közzététel napja: 1971. X. 24. Megjelent: 1976. XI. 30. (BE—995) 166677 Nemzetközi osztályozás: G 05 d 9/00 Feltaláló: Benedikt Marcell oki. mérnök, Budapest Berendezés több kútegységből álló vízművek villamos meghajtású szivattyúinak távolsági működtetésére és vezérlésére i Vízművek létesítésénél a legnagyobb költségtételt a víztornyok építése igényli. Gyakori eset, hogy pl. egy 20 000 lélekszámú település, átlagos ipartelepü­léssel együtt, napi százötven liter fejenkénti fogyasz­tással napi 3000 m3 víz kiszolgáltatását igényli. 5 Szokványosán ennek V3-as részére méretezik a víz­tornyokat, vízmedencés tárolókat, tehát egy 1000 m3 térfogatú víztorony többmilliós költségét kellene előteremteni. A korábbi ilyen létesítmények azon hátránnyal 10 rendelkeztek, hogy a víztorony terében, a fogyasztás függvényében jelentkező vízszint ingadozást, vala­minő kábel, vagy légvezeték, esetleg rövidhullámú adóvevő berendezés útján közvetítették a működtető szivattyúkra. Költséges berendezésükön felül, ezek 15 számos hibaforrást is rejtenek magukban. A talajrétegekben tároló víz — kellő számú kút esetén — tetszés szerinti vízigényt tud kielégíteni, a megoldandó feladat az, hogy az egyes kútegységeket mely pillanatban, minő időtartammal és minő víztö- 20 meg szolgáltatási mértékkel kapcsoljuk rá a hid­raulikai feszültséget központosán szabályozó vízto­ronyra. Találmány célja a több kútegységre telepített, egyetlen tárolóból álló vízellátó rendszer szabályo- 25 zásának és kapcsolásának egyszerű, vezetékmentes és így hibamentes megoldása. Találmány azon az elgondoláson alapszik, hogy a talajban rendelkezésre álló vízmennyiséget szerves kapcsolatba hozza a fogyasztást ellátó víztorony szer- 30 kezetével. A hibaforrások csökkentése érdekében pedig a hidraulikai nyomás ingadozást nem a köz­ponti fekvésű víztoronyban, hanem minden egyes kútegységnél, tehát a hidrosztatikai víznyomás elő­állítása helyén önállóan és egyenként vesszük le és mint impulzust — kellő szerkezeti áttételezés út­ján — visszük rá az egyes szivattyúegységekre. Az egyes szivattyúegységek indításának sújtó hatását, a végrehajtott kísérletek szerint — mintegy nyolc—tíz másodpercig tartó csillapító hatásnak kell alávetni, amely időtartam szükséges és elegendő ahhoz, hogy a kényes érzékelő és kapcsoló műszerek a szivattyú­művek vízsugarának kezdeti sújtó hatásától megvéd­ve legyenek. Mivel minden esetben magánál az egyes kútegységeknél állítjuk be a szükséges csilla­pítás mértékét, így a szivattyúkhoz csatlakozó min­den egyes vízvezetéki csőben jelentkező csősúrlódá­si ellenállást egyben automatikusan is állítunk be a szabályozás folyamatába. De nemcsak a csősúrlódá­si ellenállást, hanem a geodéziai magasságkülönbség hatását, valamint a csőszerelvény szűkülésének és a víz hőmérsékletének befolyását is egyben, komplex művelettel veszünk figyelembe a beszabályozásnál. A műszer mellé szerelt feszmérőn az előre kiszá­mított valamennyi ellenálláshoz tartozó beszabályo­zást ellenőrizni tudjuk. Találmány lényege tehát olyan berendezés előállí­tása, amely megvalósítja a több kútegységből álló vízművek villamos meghajtású szivattyú-egységei-166677 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom