166662. lajstromszámú szabadalom • Nincs magyar címe!

SZABADALMI 166662 JMAljYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY «An Nemzetközi osztályozás: n9 Bejelentés napja: 1972. III. 16. (ZO—126) A 01 h 5/00 ^r Közzététel napja: 1974. X. 28. '-" - " •". •••••-.• ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. XI .30. Feltaláló: dr. Kiss Árpád a biológiai tudományok kandidátusa, Kecskemét Tulajdonos: Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét Triticale növényfajta, a fajta neve: Tömzsi í A találmány új triticale növényfajtára vonatkozik, melynek kromoszóma száma a kenyérbúzáéval azo­nos (hexaploid). A növénynemesítésben a búza és a rozs kereszte­zéséből előállított új növényfajtának régi múltja 5 van. A növénynemesítők, kutatók már régóta kísérle­teznek olyan gabonanövény előállításával, mely a kenyérbúza közfogyasztásra való alkalmasságát, szemtermésének béltartalmát örökíti, ugyanakkor a 10 rozs igénytelenségével, fagyállóságával is rendel­kezik. Gyakorlatilag.ezáltal a búza termesztési hatá­ra a mérsékelt égövön belül a hidegebb zóna felé tolódhatna el. A nemesítésben nagy felelősséget jelentett a cito- 15 lógiai vizsgálati módszerek gyors fejlődése és alkal­mazása, térhódítása. Ekkor nyert megállapítást, hogy a köztermelésben elterjedt kenyérbúzák 42 kromoszóma számmal ren­delkeznek. Ugyanakkor az is megállapíthatóvá vált, 20 hogy az ismert triticalék kromoszóma száma nem ezt az optimumot mutatja, hanem annál magasabb. A nemesítési kísérletek ezek után már érthetően arra irányultak, hogy az optimálisnak tartott 42 kro­moszóma számot érjék el a triticalénál is. 25 Az előzetesen ismertetett N°57 és N°64 triticale fajták már 42 kromoszóma számmal rendelkeztek és ezek a hibridek a feltételezésnek megfelelően sok­kal életerősebbek és egészségesebbek voltak, mint az ismert triticale-fajták, azonban erősen a rozs-szülő 30 jellegét viselték magukon. így szalmájuk (száruk) hosszú volt, mint a rozsé. A magas szalmák miatt ezek a fajták az intenzív belterjes termesztésre nem voltak alkalmasak, könnyen megdőltek, ami a termés fejlődését gátolta és betakarítási nehézségeket oko­zott. A találmány célkitűzése: állóképes, az.ismert faj­táknál alacsonyabb szalmájú, a búzával azonos ma­gasságú növényfajta előállítása a 42 kromoszóma szám megtartása mellett, azaz a búza jelleget ebben a vonatkozásban megőrizni a fajtában. A találmány triticale növényfajta, mely hexa­ploid (kromoszóma száma 2n=6x=42), mely­nek sajátossága, hogy a (Triticale 64 X Triticum aestivum Tom Pouce) X Triticale 64 keresztezésé­ből előállított BCF4 származékból van szelektálva, sajátossága továbbá az, hogy a vetés utáni bokroso­dása erős — igen erős, gyengén fennálló jelleggel, levélszíne a bokrosodáskor és kalászoláskor egy­aránt sötétzöld, az auricula színe piros, zászlólevele közepes állású, gyengén visszahajló, a kalásznyak megosztottan szorzott és kopasz, kalásza hasábala­kú, felálló, tömött, a 10 cm-re eső kalászkák száma 24—27 db, kalászállománya sűrű vetésben 400-— 500 db/m2, kalásza közepes—kicsi és színe jellegze­tesen piros, alakja szálkacsúcsos, a kifejlett növény törpe, átlagos magassága 50—65 cm (A3 típus), szára erős és sárga színű, virágszerkezete 3—5 vi­rágú, portokszíne barna-sárga, az érett szem alakja zömök, töppedt, ráncos, ezerszemsúlya 30—35 dkg, 166662 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom