166597. lajstromszámú szabadalom • Többcélú mezőgazdasági munkagép

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. II. 27. Kiállítási elsőbbsége: 1970. VIII. 28. Közzététel napja: 1974. XI. 28. Megjelent: 1976. X. 31. (ME—1328) (lg — 276) 166597 Nemzetközi osztályozás: A 01 b 49/00 A 01 b 39/16 A 01 b 13/04 / V" Feltalálók: Németh Ferenc oki. gépészmérnök 25%, Novoth Antal oki. gépészmérnök 15%, Végh Ferenc gépésztechnikus 15%, Budapest Kokavecz László gépésztechnikus 15%, Szabó Lajos oki. gépészmérnök 15%, Szeged, Fazekas János oki. gépészmérnök 15% Kiskundorozsma Tulajdonos: Mezőgépfejlesztő Intézet, Budapest Többcélú mezőgazdasági munkagép i A találmány többcélú mezőgazdasági munkagép sorosművelésű kultúrák, főleg széles sortávú szőlők táperőutánpótlására, valamint adott esetben ezzel együtt a sorközök megművelésére, amely munkagép vontató erőgép, pl. traktor, előnyösen hárompont-fel- 5 függesztő szerkezetéhez van kapcsolva, és a táperőutánpótló tápanyag, pl. műtrágya befogadására és talajbajuttatására szolgáló szervekkel, egy vagy több talajművelő eszközzel, továbbá a művelési mélység változtatására alkalmas szervekkel rendel- 10 kezik. A szőlőket, gyümölcsöket és általában a kertészeti sorkultúrákat a legkülönbözőbb talajjellemzőkkel bíró és táperő ellátottsága helyekre telepítik. Emiatt a megfelelő terméshozamok biztosítása érdekében 15 igen sokrétű talajmunka elvégzésére és a tápanyagok utánpótlására lehet szükség. Táperőutánpótláson általában az évenkénti kétszeri műtrágyázást, valamint a négyévenként megismételt szerves trágyázást értik. A műtrágyák közül a 20 foszfort a növény gyökérzónájának közelébe, míg az agresszív módon „vándorló" (évente 25—40 cm-t lefelé haladó) kálium- és nitrogéntartalmú műtrágyákat a talaj felszínére kell juttatni. Ez utóbbit külön műveletben a talajba kis mélységbe beforgatják. 25 A tapasztalat szerint a talajfelszínre szórt nitrogéntartalmú műtrágya akkor hasznosul kedvezően, ha a kiszórást a talajba való bekeverés rövid időn belül követi. A nitrogéntartalmú műtrágya ugyanis a levegővel érintkezve bomlásnak indul, s ezért haté- 30 kcnysága az idő előrehaladtával nagymértékben romlik. Minthogy mind a felszíni műtrágyázás esetében szükség van a mielőbbi talajbaforgatásra, mind pedig a növények gyökérzónájában elhelyezendő műtrágya talajbajuttatása is a talaj megfelelő állapotúra való megmunkálását igényli, ezért kívánatos olyan munkagép, amely egymaga és egyetlen vontatási menetben mind a műtrágyának a talajbajuttatását, mind pedig a talajfelület megfelelő megmunkálását el tudja végezni. A jelenleg ismert munkagépek egyike sem alkalmas ezen feladatok maradéktalan elvégzésére. Így pl. a talajművelő gépek közül az univerzális kultivátorral sekély-lazítást és sarabolást, a tárcsás boronákkal nyári gyomirtó tárcsázást, az altalajlazítókkal pedig 30—50 cm mélységű mélylazítást lehet végezni. Ezzel szemben a műtrágyázó gépek közül a gyökérműtrágyázó csak a növények gyökérzónájába tud műtrágyát juttatni, míg a felületi műtrágyaszóró géppel csak a talajfelszínre juttathatunk műtrágyát. Mindkét esetben szükség van külön talajművelő munkagép alkalmazására is. Nehézséget okoz a szokásos műírágyázóknál, hogy a por alakú és nedvességre érzékeny műtrágyák elpépesednek és a kívánt egyenletességgel nem szórhatók ki. Az ismert berendezések közös hiányossága, hogy a műtrágyaszórással egyidejűleg más munkaművelet nem végezhető velük, vagy ha igen, akkor ez a kiszórható műtrágya mennyiségének és a 166597 1