166588. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízmű hálózati szivattyúk hidroelektomos vezérlésére térszint feletti tározó vízszint szabályozásának biztosításához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 166588 n Bejelentés napja: 1971. VII. 19. (KO—2241) Közzététel napja: 1974. X. 28. Nemzetközi osztályozás: E 03 b 11/16 G 05 d 9/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. IX. 30. » Kovács László oki. mérnök, Debrecen Berendezés vízmű hálózati szivattyúk hidroelektromos vezérlésére térszint feletti tározó vízszint szabályozásának biztosításához i A találmány berendezés vízmű hálózati szivattyúk hidroelektromos vezérlésére térszint feletti tározó vízszint szabályozásának biztosításához, ahol a szi­vattyúk nyomóvezetékeibe vagy vezetékébe vissza­csapószelep van építve. A találmány szerinti béren- 5 dezés olyan térszint feletti tározó min pl. víztor­nyok, hidroglobuszok, magaslati tározók vízszintjé­nek szabályozására szolgál, amely a víztermelő és továbbító egységtől távolabb helyezkedik el és a víz­műtelepen elhelyezett villanymotoros szivattyúk 10 megfelelő időben történő indításával és leállításával működik. A hasonló célt szolgáló ismert berendezések álta­lában a víztoronyban elhelyezett úszókapcsolókkal vagy elektromos szondákkal érzékelik a vízszintet 15 és kábelek révén vannak a víztermelő hellyel össze­kötve. Ezek a megoldások azonban különösen ki­sebb vízművek esetén igen költségesek és az egész vízmű jelentős beruházási költséghányadát ké­pezik. Néhány kilométeres távolság esetén pedig 20 a kábelfektetés az egész berendezést gazdaságtalan­ná teszi. A beruházási költségeken túlmenően a hosszú kábel üzemelési szempontból is nehézségeket okozhat, ugyanis a hosszú kábelen az esetleges meg­hibásodási hely behatárolása igen nehézkes. Isme- 25 rétesek hasonló célra olyan berendezések, amelyek a vezérlést kábel nélkül URH segítségével oldják meg. Ezek azonban igen bonyolult és költséges szer­kezetet igényelnek. Ismeretes továbbá olyan kábel nélküli megoldás, 30 ahol a térszint feletti tározó vízszintje által a víz­műtelepen okozott nyomásokat illetve a vízszint vál­tozás által okozott nyomásváltozásokat használják fel vezérlésre. Ennél a megoldásnál a hálózati nyo­másingadozás kiküszöbölését légüstökkel kívánják megoldani. A légüstökre légoldalon nyomásérzéke­lők vannak iktatva, amelyek a szivattyú motorjait vezérlik. Ennek a megoldásnak azonban igen nagy hátránya, hogy a nyomóvezetékre kapcsolt légüst­ben bekövetkező csillapítatlan nyomáslengések ha­tására a szivattyúk igen gyakori indítása és leállítá­sa következik be. A hálózatban kialakult igen rövid idejű nyomásesések is, amelyek a vízfogyasztás át­meneti egyidejűségének következményei indokolat­lan szivattyúindításokat okoznak, holott ezek a nyo­másesések egyáltalán nem jellemzők a térszint fe­letti tározó vízszintjére. Másik hiányossága ennek a berendezésnek, hogy a légüstöket gyakorlatilag igen nagyra kell méretezni, mégpedig mindenkor azon vezeték méretétől és nyomásviszonyaitól függően, amelyhez csatlakozik. Ez költséges berendezést ered­ményez és azonkívül nem tud igazodni a nyomás­viszonyok változásához, illetve minden objektum esetén külön kell méretezni az üstöt. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a nyomáslengések hatása a szivattyúk ki-bekapcsolá­sára teljesen kiküszöbölhető és a berendezés a nyo­másviszonyoktól függetlenné tehető, ha a légüst sze­repét betöltő U-cső és a nyomóvezeték közé beál­lítható szűkítőszelvényt iktatunk, valamint a viszony-166588 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom