166494. lajstromszámú szabadalom • Készülék hő- és anyagátvitelre folyadék és gáznemű közeg között

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1972. VI. 29. Módosítási elsőbbség: 1974. I. 23., A közzététel napja: 1974. IX. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. (SU—753) 166494 Nemzetközi osztályozás: F 28 c 3/02—9/04 Feltalálók: Dr. Szűcs László oki. gépészmérnök, Tasnádi Csaba oki. gépészmérnök, Lindner István oki. gépészmérnök, Készülék hő- és anyagátvitelre folyadék és gáznemű közeg között A találmány tárgya készülék hő- és anyagátvitelre folyadék és gáznemű közeg között. Mint ismeretes, hő- és anyagátvitel megy végbe min­den olyan esetben, amikor áramló közegek egymással közvetlenül érintkeznek. A hő- és anyagátvitel többek 5 között annál hatásosabb, minél nagyobb a közegek kö­zötti érintkezési felület. így például az úgynevezett ned­ves hűtőtornyokban a hűtővizet lehetőleg egyenletesen elosztva a hűtőtorony nagyfelületű betétjeire vezetik, amelyeken vízfilm alakjában a nehézségi erő hatása alatt 10 lefelé áramlik, miközben áramló levegővel érintkezik és lehűl. Ilyen hűtőtorony betét van leírva a 154 201 számú magyar szabadalom leírásában. Lényege, hogy folyadék­bevezető szerv és folyadékelvezető szerv között elrende­zett folyadékelosztó felülete van, amely a folyadékelve- 15 zető szerv felé néz és amelyen folyadékfilm képződik. Ehhez a folyadékelosztó felülethez folyadékvezető ele­mek csatlakoznak, amelyek a folyadékelvezető szervbe vezetnek, úgyhogy a folyadékbévezető szerven át be­ömlő folyadéknak az a része, amely nem párolog el és 20 így nem távozik el a levegővel (anyagátvitel), lehűlve (hőátvitel) a folyadékelvezető szerven át távozik. A fo­lyadékvezető elemek például huzalok, szalagok, rudak, lemezek stb. lehetnek, amelyeket a lecsurgó folyadék filmszerűen nedvesít. Ebből adódnak a betét előnyös 25 tulajdonságai. Az ismert készülékeknél azonban nincs maradéktala­nul megoldva a folyadékbevezetés, nevezetesen a film­képzés. Ha a folyadék csőből kiinduló szabad sugárként éri a folyadékelosztó felületet, mint például az említett 30 szabadalmi leírás szerinti megoldásnál, a folyadékbeve­zető csöveket szükségszerűen a folyadékvezető elemek előtt kell elhelyezni, ami azt jelenti, hogy a folyadékbé­vezető csövek alatti tér kihasználatlan marad, a készülék térszükséglete tehát fölöslegesen nagy. A gyakorlat azt mutatja, hogy a készülék teljes térfogatigénye mintegy másfél-kétszerese annak a térfogatnak, amelyben a fo­lyadékelosztó felület és a folyadékvezető elemek elhe­lyezhetők volnának. Ehhez járul, hogy például kör- vagy négyzetkereszt­metszetű szabad sugár esetén a folyadékfilm vastagsága és sebességeloszlása nagyon egyenetlen (inhomogén), mert a folyadéksugár koncentráltan ütközik a folyadék­elosztó felületre, ami egyenletes folyadékfilm kialakulá­sát eleve lehetetlenné teszi. Az egyenetlenséget fokozza az ütközéssel járó fröcesenés és örvénylés. Szabad sugár kialakulásához egyébként jelentős áramlási sebességre is szükség van, amelyet csak kis sza­bad keresztmetszetű folyadékbevezető csövekkel lehet biztosítani. Az ilyen csövek viszont hajlamosak lerakó­dás okozta eltömődésekre. A koncentrált ütközés elkerülése végett javasolták a folyadékelosztó felülettel azonos szélességű lapos cső vagy rés alkalmazását is. E megoldásnál viszont olyan kis résméretek adódtak, amelyek az idő előtti elpiszkoló­dást elkerülhetetlenné tették. Az elpiszkolódás kezdeti következménye éppen a folyadékfilm homogenitásának megszűnése. A találmánnyal e nehézségek kiküszöbölése a célunk és ezért a megoldandó feladatot folyadék és gáznemű 166494 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom