166442. lajstromszámú szabadalom • Tenyésztési eljárás sertésállományok enzootias bronchopneumoniától való mentesítésére zárt állományforgós rendszerben

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. I. 25. Közzététel napja: 1974. X. 28. Megjelent: 1976. V. 31. (MA—2443) 166442 Nemzetközi osztályozás: A 01 k 1/00 /. V Feltaláló: Dr. Bodon László tudományos munkatárs, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutatóintézete, Budapest Tenyésztési eljárás sertésállományok enzootias bronchopneumoniától való mentesítésére zárt állományforgós rendszerben 1 2 A találmány sertésállományok enzootias bronchopneumoniától való mentesítésére szolgáló állattenyésztési eljárás, melynek alkalmazásával a sertésállomány az említett kór által okozott közvetett és közvetlen veszteségektől néhány év alatt megszabadulhat. 5 Ismeretes, hogy a sertéstelepek legtöbbjénél ún. nyitott állományforgós rendszert alkalmaznak. Ennek lényege, hogy nemcsak saját állományból származó sertéseket nevelnek és hizlalnak, hanem más állományokból, piacról, háztáji gazdaságból származó ser- 10 téseket is. Ennek a rendszernek állategészségügyi szempontból az a legnagyobb hibája, hogy ki van téve a különféle helyekről behozható, különféle fertőzéseknek, amelyek azután a saját állományra is átterjedhetnek. Az enzootias bronchopneumonia nagymértékű eltérje- 15 dése is leginkább ennek a nyitott állományforgós rendszernek köszönhető. A kocaállományokban természetesen találhatók előhasiak, többször ellettek és kiselejtezésre várók. A jelenleg alkalmazott eljárás szerint mindhárom csoport utó- 20 dait összekeverik és ez is hozzájárul a betegség elterjedéséhez. Az öreg kocák ugyanis általában immúnisak a betegséggel szemben, míg az előhasiak nem. Ezért célszerű a többször ellett kocák utódait az előhasiakétól külön felnevelni. 25 Az ehetőket az elválasztás után nem minden esetben fertőtlenítik ki, hanem azonnal újabb csoportokkal telepítik be. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy előbb-utóbb az ehetőben olyan magas lesz a csíraszám, hogy a malacok nem nevelhetők fel sikeresen. A kocákat sem fertőtlení- 30 tik minden esetben az ehetőbe való bevitel előtt, úgyhogy a malacok az anyjuktól is fertőződhetnek. Nemcsak a külső, hanem a belső fertőtlenítésnek is nagy jelentősége van, mert az elles során is fertőződések következhetnek be a malacok között. Az elles után a jelenleg ismert technológiák szerint a kocák és a malacok együtt maradnak. A malacok az anyjuk körül sündörögnek és az anyjuktól fertőződhetnek. Az ehetőben a megszületett malacokat általában nem rakják könnyen fertőtleníthető kosárba, hanem az ellető kutrica sarkában helyezik el. Az eilest befejező koca csecsbimbóit és azok környékét legtöbbször nem fertőtlenítik. Ennek következtében a malacok már az első szopás alkalmával fertőződhetnek a csecsbimbó és környezete révén, majd pedig amiatt, hogy a szopás befejeződése után az anyakoca körül mászkálnak. A koca együtt tartása a malacaival azzal a veszéllyel is jár, hogy az anyakoca — ha fertőzött volt —- köhögésével a kórokozókat a levegőbe juttatja, ennek belélegzésével pedig a malacok is fertőződnek. Az ellető és a hizlalda hőmérséklete az év során jelentős ingadozásokat mutat. Különösen az ehetőben levő malacoknál járhat kellemetlen következményekkel a hőmérsékleti igények be nem tartása. Számos helyen a koca és a malacok almozásához porló almot használnak. Ez is megkönnyíti a malacok fertőződését, mert a porszemcsékre a kiköhögött kórokozó rátapadhat és ezeket a malacok belélegezhetik. A poros alom különben is káros az egészségre. 166442 1