166434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 3-amino-imidazo (1,5-A) piridinek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. VII. 26. Közzététel napja: 1974. X. 28. Megjelent: 1976. VI. 30. (KI—676) 166434 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 57/04 Feltalálók: Irikura Tsutomu vegyészmérnök, Kasuga Kazunori vegyészmérnök, Tokió Ohashi Mitsuo vegyészmérnök, Saitama-ken, Japán Tulajdonos: Kyorin Seiyaku Kabushiki Kaisha cég, Tokió, Japán Eljárás szubsztituált 3-amino4midazo[l,5-a]piridinek előállítására i A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új szubsztituált 3-amino-imidazo[l,5-a]piridinek és sav­addiciós sóik előállítására. Ebben a képletben Rj adott esetben halogénatommal vagy kevés szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoportot, 5 R2 hidrogénatomot vagy kevés szénatomos alkilcsopor­tot, R3 hidrogénatomot vagy kevés szénatomos alkilcsopor­tot jelent, és n értéke 0 vagy 1 lehet. 10 Az I általános képletű termékektől csak a szubsztituen­seikben eltérő 3-amino-imidazo[l,5-a]piridinek előállítá­sát közli a 46—14 159 számú japán szabadalmi leírás. Az I általános képletű 3-amino-imidazo[l,5-a]piridi­neket a találmány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy vala- 15 mely II általános képletű vegyületet — ebben a képlet­ben Rj, R2, R 3 és n a fenti jelentésűek — egy ciánhaloge­niddel reagáltatunk. Az I általános képletű vegyületek előállítására vala­mely II általános képletű N-(2-piridilalkil)-amint és egy 20 ciánhalogenidet, például ciánbromidot, apoláris oldó­szerben, például benzolban vagy kloroformban, 0 és 100 C° közötti hőmérsékleten kondenzálunk. Az I általános képletű 3-amino-imidazo[l,5-a]piridi­nek szabad bázis vagy savaddiciós só, például hidroklo- 25 rid, hidrobromid, szulfát, tartarát és aszkorbát alakjá­ban gyógyszerként használhatók. Mindeddig a gyomor és bélrendszer nyálkahártyáit a gyomorsav- és pepszinkiválasztás gátlásával igyekeztek védeni. Erre a célra sokféle antikolinerg gyógyszert, pél- 30 dául az atropin és szkopolamin bizonyos sóit alkalmaz­ták. A legtöbb ilyen gyógyszernek azonban elkerülhetet­len mellékhatásai vannak, mint például szárazságérzés a szájban, a gyomor- és bélrendszer tónusának és moz­gékonyságának gátlása és pupillatágítás. Az az ötletünk támadt, hogy antigasztrin hatású gyo­morszekréció ellen ható vegyületek alkalmazása elő­nyösebb lehet, mint az antikolinerg gyógyszerek. Ennek szemmeltartásával számos vegyülettel szűrőkísérleteket végeztünk, és kiválasztottuk a találmány szerint elő­állítható 3-amino-imidazo[l,5-a]piridin-származékokat. E vegyületek közül a 3. és 10. példák szerint előállí­tottak antigasztrin hatása olyan erős és specifikus, hogy ma nincs más gyógyszerkészítmény, amelynek specifikus antigasztrin hatása olyan erős lenne. A 3. és 10. példák szerint készült vegyületek egyes farmakológiai hatásai a következők: a vegyületek egyik hatását, az antigasztrin hatást, a Ghosh és Schild által kidolgozott [M. N. Ghosh és H. O. Schild Brit. J. Pharmacol. 13, 54—61 (1958)] folytonos gyomorperfúzió módszerrel mértük Schild-patkányokon. Az infúziós szivattyúval 5 [x/kg/óra sebességgel folytonos intravénás tetragasztrin infúziót alkalmazva, állandó gyomorsav hiperszekréciós hatást (6,5.. 3,0 pH a perfúziós folyadékban) idéztünk elő. Miután a 3. példa szerint előállított vegyületet intra­vénásán 1 mg/kg adagban befecskendeztük az állatokba, körülbelül 100%-os gátlást észleltünk, és amikor intra­vénásán 0,1 mg/kg adagban a 10. példa szerint előállított vegyületeket fecskendeztük be, a gátlás körülbelül 80%-os volt. 166434 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom