166421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bicikloheptén-7-SZIN-karbaldehid-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI In Hi H I« iP^ <8P Bejelentés napja: 1972. IV. 07. (IE—498) Nagy-Britannia-i elsőbbségei: 1971. IV. 13. (9223/71) 1971. XII. 16. (58400/71) Közzététel napja: 1974. X. 28. Megjelent: 1976. V. 31. 166421 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 121/48 '•' •U í\ í ii I a i á 5»a Feltalálók: Brown Edward Douglas vegyész, Leeney Timothy John vegyész, Robinson Graham Ernest vegyész, Macclesfield, Cheshire, Nagy-Britannia Tulajdonos: Imperial Chemical Industries Limited, London, Nagy-Britannia Eljárás bicikloheptén-7-szin-karbaldehid-származékok előállítására i A találmány új bicikloheptén-7-szin-karbaldehid-származékok előállítására vonatkozik; közelebbről megjelölve, a találmány tárgya eljárás a prosztaglandinok és prosztaglandin-szerű vegyületek szintézisében értékes kulcsterméket képező biciklo[2,2,l]heptén-szár- 5 mazékok előállítására. A prosztaglandinok és prosztaglandin-szerű vegyületek szintézisében a szintézis-sor kezdeti lépései egy ismert eljárás szerint a következők [a római számok a csatolt rajz szerinti (A) reakció-sémára utalnak]: 10 a) ciklopentadienil-nátriumot klórmetil-metiléterrel reagáltatnak és így az (I) képletű 5-metoximetil-l,3--ciklopentadiént kapják, b) ez utóbbi vegyületet Diels—Aider reakciónak vetik alá 2-klór-akrilnitrillel, 15 c) a kapott (II) képletű biciklusos klórnitrilt a megfelelő (III) képletű biciklusos ketonná hidrolizálják, d) ez utóbbi vegyületet Baeyer—Villiger oxidációnak vetik alá és így a (IV) képletű biciklusos laktont kapják, e) ezt a laktont elszappanositjákésjódozzák, amikor- 20 is az (V) képletű átrendezett jód-lakton keletkezik, f) ez utóbbit acetilezik, g) az így kapott (VI) képletű acetoxi-laktont dejódozzák, h) a kapott (VII) képletű metoximetil-laktont deme- 25 tilezik a megfelelő (VIII) képletű hidroximetil-laktonná, i) ez utóbbi vegyületet a (IX) képletű aldehid-laktonná oxidálják. (Vö. Corey és mtsai. J. Am. Chem. Soc, 91, 5675, 1969.) Ez az ismert reakciósorozat nem alkalmas a prosztag- 30 landinok és prosztaglandin-szerű vegyületek nagyméretű ipari gyártására; ennek különböző okai vannak, amelyek közül az alábbi három a legfontosabb: 1. Az (I) képletű 5-metoximetil-l,3-ciklopentadién könnyen izomerizálódik l-metoximetil-l,3-ciklopentadiénné, ez utóbbi vegyület pedig a szintézis céljaira alkalmatlan. Ez az izomerizálódás a minimumra csökkenthető, ha a ciklopentadienil-nátriumnak a klórmetil-metiléterrel való reakcióját alacsony hőmérsékleten, — 55 C° körül folytatjuk le, az ilyen alacsony hőmérsékleten való dolgozás azonban nagyméretű gyártás esetében kényelmetlen és gazdaságtalan. 2. A Diels—Aider reakció termékeként izomer (II) képletű biciklusos klórnitrilek elegye keletkezik, más izomerek, főként 5-klór-5-ciano-l-metoximetil-biciklo[2,2,l]hept-2-én egyenlő mennyiségei kíséretében. A kívánt (II) képletű izomereket el kell választani a jelenlevő egyéb izomerektől; ez oszlop-kromatográfiával, preparatív gáz-folyadák kromatográfiával vagy desztillációval történhet; emellett a szintézis céljaira alkalmatlan izomereknek a reakciótermékben való jelenléte a kívánt (II) képletű izomereknek a ciklopentadienil-nátriumra számított hozamát (a kromatográfiás tisztítás után) kb. 25%-ra csökkenti. 3. A (VII) képletű metoximetil-lakton demetilezése bórtribromid alkalmazását igényli; ez a reagens veszélyes jellege folytán rendkívül alkalmatlan nagyméretű ipari reakciók lefolytatására. Azt találtuk, hogy az ismert eljárás fent említett háron fő-hátránya kiküszöbölhető egy új kulcsterméknek a 166421 1
