166374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hüvelyes termések enzimes kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. július 24. (Cl—1234) Svájci elsőbbsége: 1972. március 30. (4795/72) Közzététel napja: 1974. október 28. Megjelent: 1976. április 30. 166374 Nemzetközi osztályozás: A 23 1 1/20 f ;Í IS i i %n Feltalálók: Dr. Kornicker Walter vegyész, Oberwil, Svájc Dr. Gallert Horst vegyész, Riehen, Svájc Tulajdonos: CIBA-GEIGY AG, Basel, Svájc Eljárás hüvelyes termések enzimes kezelésére i A találmány hüvelyes termések enzimes kezelésére szolgáló eljárásra vonatkozik. A hüvelyesek terméseiből előállított termékek az emberi és/vagy állati táplálkozásra használhatók. Hüvelyes terméseken a fabaceae családba (pillangós virágúak csa- 5 ládja) tartozó hüvelyesek, így borsó, bab, különösen pedig a szójabab termését értjük. A hüvelyes termések nagy fehérjetartalmuk miatt nagyon értékesek emberi és állati táplálkozásra. Különösen a szójababból készített termékek, így pél- 10 dául a szójapehely, szójadara, szójaliszt vagy TVP (textured vegetable protein) értékes proteinforrást képviselnek. Ezenkívül ilyen termékek szerkezet- és konzisztenciajavító tulajdonságaik miatt széles körben alkalmazásra kerülnek élelmiszerek, például sütemények és kol- 15 bászáruk adalékaiként is. [J. Agr. Food Chemistry 18 (6) 969. old., 1970]. Az említett termékeknek emberek, különösen gyerekek táplálására való felhasználását azonban az korlátozza, hogy ezek a termékek olyan alkotórészeket tartalmaz- 20 nak, amelyek súlyos emésztésbeli zavarokat okoznak. [Med. Klin. 65, 25. szám 1204—1207. old., 1970 és J. Agr. Food Chem. 18, (6) 977. old., 1970]. Ezeket a zavarokat többek között a bab galaktóztartalmú oligoszacharid tartalma okozza. (J. Food Science 35, 634—639, 25 1970). Zsírtalanított szójaliszt például körülbelül 1% galaktóz-tartalmú oligoszacharidot (körülbelül 5% sztachióz, körülbelül 2% rafflnóz) tartalmaz. A szójabab termékekből ezt az oligoszacharida-részt vízzel vagy vizes alkohollal történő extrahálás útján lehet eltávolítani. 30 Ezért ezek szójababból készült olyan proteinkoncentrátumokban, amelyek előállításuk során ilyen eljárási lépéseken átmentek, már nincsenek jelen. Ugyanez érvényes az úgynevezett izolátumokra, amelyeket hígított lúgban oldott proteinek izoelektromos kicsapásával állítanak elő. Ezek a termékek azonban 3—5-ször olyan drágák, mint az először említettek. Az utóbbiakat egyszerű módon szójababból a hüvely eltávolítása, a bab aprítása, vízzel való extrahálása és adott esetben zsírtalanítása útján állítják elő. Ezekben a termékekben, így például a szójapehelyben, szójadarában, szójalisztben, szójatejben, de az extrúzióseljárás útján előállított szójabab-termékekben (TVP, 1,049. 848 számú angol szab.) is még jelen vannak a zavaró galakto-oligoszacharidok. A takarmányozás területén szintén sok kísérletet végeztek annak érdekében, hogy árbeli okokból szója-proteint használhassanak tejhozam-elősegítő szerekként. (O. M. Radostits és J. M. Bell. Can. J. Animal Sei., 1970. december, valamint Z. Nitsan és mtsai-, J. Dairy Sei. 54,1294. old., 1971). Ezek a kísérletek azonban azon hiúsultak meg, hogy a szóját a növendékállatok rosszul tűrték. Erre négy okot adnak meg. Ezek: a) tripszin-inhibitor jelenléte, amely a szója-protein normális emésztését megakadályozza, b) hemagglutininek jelenléte, c) nem kielégítő proteolitikus aktivitás a növendékállatok gyomor- és bélrendszerében, d) olyan felszívódni nem képes szénhidrátok jelenléte, amelyek fermentációs hasmenést okoznak. 166374 1