166370. lajstromszámú szabadalom • Automatikus rádiótelefon rendszer
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. III. 29. A 4, 5, 6 igénypontok módosítási elsőbbsége 1974. V. 09. (08808—759) Közzététel napja: 1974. X. 28. Megjelent: 1976. IV. 30. (BU—651) 166370 Nemzetközi osztályozás: H 04 b 3/60 H 04 q 7/04 ,ru •Feltalálók: Bognár Sándor oki. villamosmérnök, 17% Gádoros Miklós oki. villamosmérnök, 17% Kovács Sándor oki. villamosmérnök, 17 % Kupecz Vilmos oki. gépészmérnök, 17 % Nagy Sándor oki. villamosmérnök, 8% Túri Kováts Attila oki. villamosmérnök, 8% Horváth Gyula oki. villamosmérnök, 4% Sándorffy Zoltán műszaki rajzoló 4% Horváth László technikus, 3% ifj. Kupecz Vilmos üzemmérnök, 3% Baranyai Gusztáv technikus, 2% Budapest Tulajdonosok: Budapesti Rádiótechnikai Gyár, Budapest, 70% Belügyminisztérium, Budapest 30% Automatikus rádiótelefon rendszer i A találmány tárgya automatikus rádiótelefon rendszer rádióállomásoknak egymással, illetve a rendszerhez tartozó vagy ahhoz csatlakozó egyéb állomásokkal való automatikus összekapcsolására többcsatornás, szabad csatornakereső rendszerű rádióberendezések felhaszná- 5 lásával, amelynél a rendszer minden rádiócsatornájához helyhez kötött egyirányú rádió adó és vevő egységek vannak rendelve. A rádióállomásokat helyhezkötött, illetve mobil (gépkocsiba, illetve egyéb járműbe szerelt) állomások képezik. 10 Ismertek úgynevezett sugaras rendszerű rádióhálók, amelynél egy központi állomás vételi körzetében több, főleg mobil rádióállomás helyezkedett el. A sugaras rádióhálók legnagyobb hátrányát az képezte, hogy a rendelkezésre álló rádiócsatornákkal ésszerű gazdálkodást 15 nem tettek lehetővé, azaz az egyes csatornákon forgalom csak az idő igen kis százalékában zajlott le. Ennek következtében az alkalmazott csatornák száma nagy volt. Az ilyen rendszerek a résztvevő rádióállomások számára csak kevés szolgáltatás igénybevételét tették lehetővé. 20 A sugaras rádióhálókhoz képest fejlődést jelentett az ismert szabad csatornakereső rendszerek létrehozása. Ilyen rendszert ismerhetünk meg az 1 539 001 sz. francia szabadalmi leírásból, illetve az amerikai IMTS és a Német Szövetségi Köztársaság-beli TEKÁDE cégek 25 megvalósított rendszereiből. A szabad csatornakereső rendszerek az egyes csatornák forgalmának megnövelésével a csatornák számát jelentősen csökkentették. A modern rendszerekben általános törekvés a rádióállomások részére nyújtott szolgáltatások kibővítése, to- 30 vábbá az is, hogy a rendszerhez tartozó rádióállomásokat a vezetékes távbeszélő előfizetői állomásokkal egyenrangúvá tegyék. Az ismert rendszerek ebből a célból adott típusú távbeszélő, illetve hírközlő központtal való együttműködésre vannak tervezve, amelynél a rendszerben létrehozott minden összeköttetés a hírközlő központon keresztül valósul meg. A meglevő hírközlő központok ezen igénybevétele többszörös hátrányt von maga után. Hátrányként jelentkezik először, hogy minden összeköttetés felépítésénél az összeköttetési utak a vezetékes telefonhálózat igénybevétele által hosszabbak lesznek. A rendszerhez tartozó telefon, illetve egyéb központok nemcsak a rendszerhez tartozó állomások forgalmát bonyolítják le, ezért a központok esetleges túlterheltsége a rendszer forgalmát akadályozhatja esetleg meg is béníthatja. Ezen legjelentősebb hátrány mellett a rendszer sokoldalúsága szempontjából hátrányoknak bizonyul még az is, hogy adott típusú központ alkalmazása egyéb rendszerű központoknak a rendszerhez csatlakoztatását lehetetlenné teszi. Ezen egyéb központok alatt főleg nagyobb vállalatok, intézmények alközpontjait értjük. Célunk a találmánnyal olyan automatikus rádiótelefon rendszer létrehozása, amely a szabad csatornakeresős ismert rendszerek előnyös tulajdonságait megtartja, a vázolt hátrányos tulajdonságokat pedig kiküszöböli, továbbá, amely a résztvevő állomások részére olyan új szolgáltatásokat is biztosít, amelyek az ismert rendszereknél eddig elképzelhetetlenek vagy megoldhatatlanok voltak. 166370 1
