166356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-etil- imidazol-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VIII. 29 (BA—2974) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. VIII. 29. (P 22 42454.0) Közzététel napja: 1974. IX. 28. Megjelent: 1976. IV. 30. 166356 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 49/36 Feltalálók: Dr. Krämer Wolfgang oki. vegyész, Dr. Büchel Kari Heinz vegyész, Dr. Meiser Werner vegyész, Dr. Plempel Manfred biológus, Wuppertal, Német Szövegségi Köztársaság Tulajdonos: Bayer Aktiengesellschaft, Leverkusens Német Szövetségi Köztársaság Eljárás- 1-etil-imidazol-származékok előállítására i A találmány tárgya eljárás új I általános képletfl 1-etil-imidazol-származékok és e vegyületek gyógyászati szempontból alkalmas savaddíciós sóinak az előállításá­ra — ahol a képletben R1 jelentése hidrogénatom, 5 R2 jelentése adott esetben halogénatommal, metil-, nit­ro-, fenil- vagy hidroxilalkil-csoporttal szubsztituált fenil-csoport, Rs jelentése 1—4 szénatomos alkil-csoport, ciklohexil­csoport, 10 Y jelentése oxigénatom, X jelentése keto-csoport, oly módon, hogy a) valamely II általános képletü vegyület — ahol R1, Rs , R 8 . X és Y jelentése a megadott és R* jelentése klór- 15 vagy brómatom vagy hidroxil-csoport—imidazollal rea­gáltatunk, vagy b) valamely III általános képletű vegyületet — ahol Ra, R 8 ,2X és Y jelentése a megadott és Hal klór- vagy brómatomot jelent — savmegkötőszer jelenlétében imi- 20 dazollal reagáltatunk és az a) vagy b) eljárásváltozat útján kapott I általános képletű bázis gyógyászati szempontból alkalmas sav­addíciós sóját képezzük. Ismeretes, hogy imidozol-származékokat, például 1- 25 feniletilimidazolokat [lásd Médichal Chemistry 12 (5), 784—797 (1969)] vagy nitro-l(5)-imidazol-származéko­kat (lásd 753 572 számú belga szabadalmi leírást) vagy l-(ß-aril-ß-ariloxi)-etil-imidazolokat (lásd 2 063 857 szá­mú NSZK közrebocsátási iratot) gyógyszerként alkal- 30 mázzák. Az ismert vegyületek hatása azonban bizonyos indikációknál nem teljesen kielégítő. Ismeretes továbbá, hogy a 2,4-diklór-(3-(2,4-diklór­benziloxi)-feniletil-imidazol-nitrátot antimikotikus ízer­ként alkalmazzák [lásd Arzneimittelforschung 21, 2, 256—257 (1971)]. Ennek a vegyületnek a minimális gát­lási koncentrációja in vitro jó, az emberi- és állati-pato­gén gombákkal, például a Candida albicans-al szemben in vivo azonban nem megfelelő. a) eljárásváltozat: , Ha kiindulási anyagokként 2-(2,5-diklórfenoxi)-Wúd­roxi-4,4-dimetilpentán-3-ont és imidazolt alkalmazunk, úgy a reakció lefutását az (1) reakcióséma szemlélteti. Ha kiindulási anyagokként 2-(2,5-diklórfenoxi)-l­-klór-4,4-dimetilpentán-3-ont és imidazolt alkalmazunk, úgy a reakció lefutását a (2) reakcióséma szemlélteti» b) eljárásváltozat: Ha kiindulási anyagokként 2-(2,5-diklórfenoxi>2--bróm-4,4-dimetilpentán-3-ont és imidazolt alkalma­zunk, úgy a reakció lefutását a (3) reakcióséma szemlél­teti. A b) eljárásváltozat kémiai szempontból igen sajátos eljárás, mivel meglepő és előre nem látható módon az imidazol nem aza-szénatommal reagál, amelyik a kilépő brómatom következtében szabad vegyértékűvé válik, hanem a szomszédos metil-csoport szénatomjával. Az I általános képletű 1-etil-imidazol-származékok sóiként előnyösen azokat említjük, amelyeket a gyógyá­szati szempontból alkalmas savakkal képeznek. Ilyen savak például a hidrogénhalogenidek; nevezetesen a só-166356 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom