166309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tufa, főként pumicit duzzasztására
\f AflYAR SZABADALMI 166309 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Äl Bejelentés napja: 1973. 11. 19. (Sí—1356) Közzététel napja: 1974. 09. 28. Nemzetközi osztályozás: e 04 b 43/00 Bejelentés napja: 1973. 11. 19. (Sí—1356) Közzététel napja: 1974. 09. 28. -#f^ Bejelentés napja: 1973. 11. 19. (Sí—1356) Közzététel napja: 1974. 09. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. 03. 31. —' \• -<-. f, Feltalálók: dr. Tóth Kálmán oki. vegyész, a kémiai tudományok kandidátusa, dr. Varjú Gyula oki. geológus, közgazda, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest Eljárás tufa, főként pumicit duzzasztására i A találmány tárgya eljárás legalább 4 t% (tömegszázalék) kolloid-diszperz állapotú vizet tartalmazó tufa, főként pumicit duzzasztására a kőzettörmelék felszíni fejtésével, száraz osztályozásával és hőkezelésével. A főként hang- és hőszigetelő anyagok és testek előállítására szolgáló porózus, könnyű adalékanyagok között a legismertebb és legelterjedtebb a duzzasztott perlit. A természetes perlit 3—4 t% kötött víztartalmú vulkánüveg, amelynek jellegzetes tulajdonsága, hogy gyors — 1—30 s alatti — felhevítés hatására 850—1250 C° közötti hőmérsékleten eredeti térfogatának sokszorosára duzzad. A felhevítés folyamán felszabaduló vízgőz egy része a piroplasztikussá váló, nagy viszkozitású olvadékból nem tud eltávozni s ezért ez nagymérvű térfogatnövekedést idéz elő. Ily módon nagy pórustérfogatú és kis halmazsűrűségű termék állítható elő. A duzzasztott perlitet, mint könnyűbeton adalékanyagot, valamint többféle kötőanyaggal feldolgozva, mint hőszigetelőanyagok pórusképző komponensét az iparban és a mezőgazdaságban széleskörűen alkalmazzák. A természetes perlitkőzet viszonylag ritka és általában nagyon heterogén előfordulásokban jelenik meg. A heterogenitás bányászati nehézségeket és költségtöbbletet okoz. Csak szigorúan szelektív bányászattal, nagymennyiségű meddő kitermelése mellett áll rendelkezésre. A nagyszemű duzzasztott termék előállítására alkalmas perlit ritka. Ilyenek előállítása a kitermelt perlitből csak kis mennyiségben, nem kielégítő mértékben lehetséges. A perlit további háiíáí/os tulajdonsága az ún. duz-10 15 20 25 30 zadási aprózódás, ami abban áll, hogy az eredeti kőzetszemcse a duzzasztás során sok másodlagos szemcsévé „robban" széjjel és ezáltal a nagyobb szemcseszerkezetű, értékesebb duzzasztott termék kihozatali aránya csekély, általában 50% alatt marad. (Poliukovszkaja— Szergejev—Csemova: Vszpicsennüj perlit zapolnyitelj ljogkij betonov. Moszkva 1971.) A perlitnek a mezőgazdaságban és egyes építőipari alkalmazásokban való nagyobb elterjedésének akadálya, hogy viszonylag drága. A természetes perlifkőzettel kapcsolatban végzett vizsgálataink során megállapítottuk továbbá, hogy számos olyan perlitnek vélt előfordulás van, amelynek anyaga valójában nem perlit, hanem egyéb olyan vulkanikus eredetű üveg, amely a későbbiekben ismertetendő okok miatt a perlit duzzasztásánál alkalmaaott hőkezeléssel nem, vagy nem jól duzzasztható. Az egyes vas-, ill. fémolvasztási eljárások során viszszamaradó salakok, mint pl. a nagyolvasztósalak, a martinsalak, a foszforsalak gyors lehűtés esetén üvegszerű anyaggá dermednek meg. Ezek az anyagok a savanyú vulkanikus üvegektől abban különböznek lényegesen, hogy a fő kémiai alkotórészeik között nagy mennyiségben fordulnak elő bázikus oxidok — pl. CaO, MgO — és ezért savassági modulusuk 1 körüli, vagy 1 alatti érték. Ezzel szemben a természetes savanyú vulkanikus üvegek — amelyek közé az üvegtufa, a pumicit stb. is tartozik — savassági modulusa 3—12 értékű. Ezért az utóbbiak piroplasztikus állapotban széles hőmérsékleti tartományban duzzaszthatók és duzzadási mértékszá-166309 1
