166266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázhálózatok gáztömörségének biztosítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. XII. 29. (MA-2440) Közzététel napja: 1974. IX. 28. Megjelent: 1978. III. 10. 166266 Nemzetközi osztályozás: C 10 I 10/00 C 09 k 3/00 : J. \ííl Feltalálók: dr. Balogh András, oki. vegyészmérnök, 24%, dr. Báthory József, oki. vegyészmérnök, 10%, dr. Csikós Rezső, oki. vegyészmérnök, 10%, Herendi József, oki. vegyészmérnök, 16%, Veszprém, dr. Vida Miklós, oki. gépész­mérnök, 12%, Zombor Gábor, oki. gépészmérnök, 7%, Nagy Bíró Sándor, oki. vegyészmérnök, 7%, dr. Szűcs Miklós, oki. vegyészmérnök, 7%, Tobak Lajos, oki. vegyészmérnök, 7%, Budapest Tulajdonos: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém Eljárás gázhálózatok gáztömörségének biztosítására 1 A találmány tárgya eljárás földgázt szállító városi gázelosztó hálózat gáztömörségének biztosítására. A régi városi gázhálózat főként tokos öntöttvas csövekből van felépítve. A csatlakozások tömör zárá­sát úgy biztosítják, hogy a tok belső átmérője és a bele illesztett sima vég külső átmérője között lévő egyenletes hézag hosszának belső 2/10-ed részéig kátrányos kenderkötelet tömítenek soronként, erre pedig ugyanígy a tok 5/10-ed részéig kenderkóc vagy juta kerül, a fennmaradó 3/10-ed részt ólommal öntik ki. A csavarkarmantyús tok tömítése két részből áll, csavargyűrűből és gumigyűrűből, ahol a gáztömörsé­get a gumigyűrű biztosítja. A gumigyűrűs tömítés élettartama csak akkor megfelelő, ha a csővezetékben áramló gáz állandó nedvességtartalma megóvja a kiszáradástól. Még fontosabb szerepe van a szállított gáz nedvességtartalmának a tokos kötéseknél, ahol a tömör zárást a kátrányos kenderkötél biztosítja. Ezekben a tömítésekben a szálak geometriai elrende­ződése és a szálak közötti teret kitöltő kátrányos rész egyaránt fontos. A klasszikus értelemben vett városi gázt szállító hálózat évtizedeken át gáztömör marad, mert a benne lévő vízgőz meggátolja a kenderszálak kiszáradását. Ugyanígy hatnak a városi gázban lévő kondenzációra hajlamos szénhidrogének, amelyek szintén duzzaszt­ják a szálakat. A nehezebb kátrányolajok a szálak közötti térben lerakódva és ott részben polimerizá­lódva a szálak közötti tér gáztömörségét biztosítják. A gumigyűrűs tömítések rugalmasságát is biztosítják a 10 15 20 25 30 gázban jelenlévő aromás szénhidrogéngőzök. A városi gázok a kiszállítás helyén általában 10-30 g/Nm3 gőzfázisú szénhidrogént tartalmaznak. Ezek mennyisége a csővezeték hossza mentén csökken, mert a gőzfázisú komponensek kiválnak és a tömíté­sekben felszívódva azok gáztömörségét biztosítják. A városi gázok gőzfázisú alkotói a benzol, toluol, xilol, etilbenzol, sztirol, indén és különböző alifás szénhid­rogének. Napjainkban a szénalapu gázgyártásról egyre inkább földgáz alapra térnek át, amelyből az előbbi gázfázisú komponensek hiányoznak, ezért a hálózat tömítéseiben kedvezőtlen változás megy végbe. A változásból eredő hátrányokat még a gázok 0,7—0,8%-os relatív vízgőztartalma sem tudja ellen­súlyozni. A szakirodalomból - többek között az 1 153 524 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból - ismert, hogy különböző helyeken olajat, vízgőzt vagy ezek emulzióját adják a kiszállításra kerülő gázokhoz. Ezek azonban csak kis körzetben fejtik ki hatásukat és gyorsan kiülepednek. Még az eddig legsikeresebb technológiai megoldással kiporlasztott olaj is csak 1—2 km távolságra jut el, mert a porlasztáshoz használt propán-gáz már vivőhatást nem fejt ki. Találmányunk azon alapszik, hogy a kiszállításra kerülő gázba (előnyösen földgázba, szénhidrogének bontása útján előállított gázba, szárazgázba) a gáz­hálózatok gáztömörségének biztosítására alkalmas összetételű anyagokat, ismert néven kondicionáló szereket, juttatunk. Ezek a kondicionáló szerek 166266

Next

/
Oldalképek
Tartalom