166251. lajstromszámú szabadalom • Reveszegény izzító kemence

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 6. (KO-2216) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1978. III. 10. 166251 Nemzetközi osztályozás: C 21 d 1/26 V Feltaláló: Wunderlich János, oki. gépészmérnök, Kurucsai László, oki. gépészmérnök, Haller János, oki. kohómérnök, Budapest Tulajdonos: Kohászati Gyarapító' Vállalat, Budapest Reveszegény izzító kemence A találmány acélok és egyéb fémek megalakítási, például hengerlési vagy kovácsolási hőmérsékletre történő felmelegítéséhez való izzító kemence. Ilyen rendeltetésű ismert izzitó kemencék általában adagoló- és kiszedő nyílással ellátptt munkatérből, valamint a munkateret fűtő tüzelő berendezésből állnak. A munkatér tűzálló anyagból van kialakítva. A munkatér két vagy három részre van tagolva. Általában a munkatér adagoló nyílásának közelében az úgynevezett előmelegítő tér van, amelyben a munkadarabot 650-750 °C hőmérsékletre hevítik. Az előmelegítő tér fűtését az izzitó térből átvezetett égéstermékek biztosítják, amelyek a munkadarabokat intenzív hőleadás útján gyors ütemben a melegalakítás hőmérsékletére (murikahőmérsékletre) hevítik. Az előmelegítő térhez csatlakozó izzitó tér hőmérséklete lényegesen nagyobb, mint a munkahőmérsékletre hevített munkadarab átlaghőmérséklete. Ezért a munkadarab felülete fölkerül, és ilyen állapotban kerül érintkezésbe a tüzelő berendezésből származó égéstermékek szabad oxigénjével, amely a 20 munkadarab felületén nagy anyagveszteséget jelentő revésedést okoz. A felületén túlhevült munkadarab hőmérsékletének kiegyenlítésére a munkatér úgynevezett kiegyenlítő szakaszában kerül sor, amelyben a hevített munkadarab átlaghőmérsékletéhez (a már említett munkahőmérséklethez) közelálló hőmérsékletre emelkedik. Ezt a szakaszt külön tüzelő berendezéssel illetőleg égőszerkezettel fűtik. Az anyag revésedése itt tovább fokozódik, mert a tüzelő berendezés illetőleg az égőszerkezet égéstermékeivel ismét 10 15 25 30 szabad oxigén kerül ä munkadarabhoz, amely felületén oxidálódik. A két részre tagolt ismert izzitó kemencéknél a kiegyenlítő, izzitó és előmelegítő szakasz nincs egymástól elválasztva. A három részre tagolt izzitó kemencéknél a kiegyenlítő szakaszt tűzhíd választja el az izzító és előmelegítő szakasztól. A találmány célja a revésedés kiküszöbölése és alapja az a felismerés, hogy a kemence belső tagolásán túlmenően az égető berendezés megfelelő irányításával az oxidáló atmoszféra hatásfokromlis nélkül megszüntethető. A találmány olyan kemence, melynek munkatere tűzhíddal elválasztott részekre van tagolva, és ezek egyike az U-lángjárású kiegyenlítő tér. A találmány értelmében a kiegyenlítő térben az U fölső száránál a kemence kiszedő nyílása felé irányított égőberendezés, ezzel szemben az U alsó száránál a kiegyenlítő tér falában lefelé irányuló gázbeömlő nyílás van, amikor is a tűzhídnak a kiegyenlítő térrel átellenes oldalán a munkatér célszerűen izzitó térre és előmelegítő térre van tagolva, amivel lehetővé válik a kemence atmoszféra tetszés szerinti szabályozása. A találmány szerinti izzitó kemence lényege tehát, hogy a reveszegény izzitást a kemenceboltozat sugárzó hőjének biztosításával és messzemenő kihasználásával oldja meg. A kiegyenlítő tér a hevítés ilyen módját azzal biztosítja, hogy az U-lángjárású tér fölső részén, tehát az U-alak fölső száránál tökéletes égést biztosító levegőmennyiséggel gázt éget el, amelyet égőn át vezet be. Ez a nagyhőmérsékletű gáz végigáramlik a kiegyenlítő tér boltozatán és ezt fölhevíti, majd az 166251