166219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés színes televíziókép élességének növelésére aperturakorrekcióval

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. IV. 15. (FE-843) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság 1970. IV. 16.-P 20 18 149.1 Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1978. III. 20. 166219 Nemzetközi osztályozás: H 04 n 5/14 Feltaláló: Schneider Hans-Dieter mérnök, Gross-Gerau, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: FERNSEH GmbH., Darmstadt, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és kapcsolási elrendezés színes televíziókép élességének növelésére aperturakorrekcióval A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés színes televíziós kamerarendszer által előállított televí­ziókép élességének növelésére. A televízió képjelek előállításánál, továbbításánál, valamint televízió képpé való átalakításánál fellépő hibák miatt a TV-kép képélessége, illetőleg feloldó­képessége nem éri el a képfelbontási norma szerint elméletileg elérhető legkedvezőbb értéket. Már a képjelek előállításánál hiba lép fel, ami abból adódik, hogy a letapogató fénypont nem csak egy képelemet ér, hanem a szomszédos képelemeket is érinti. Eme képélességi hiba csökkentésére már ismert módszer az aperturakorrekció. Ismeretes olyan eljárás, amelynél a letapogatott képelemek jeléből a letapogatott kép­elem mellett vízszintes és függőleges irányban elhe­lyezkedő szomszédos képelemből nyert korrigáló jeleket vonnak le. Ennél az eljárásnál az összes színjelet aprturakorrekciónak vetik alá. A megoldás hátránya, hogy az összes színjelben csökken a jel/zaj viszony, úgy, hogy a tökéletesen el nem kerülhető fedési hibák jobban előlépnek, mint aperturakorrek­ció nélkül. További hátránya ennek a megoldásnak, hogy - mivel általában három aprturakorrektort kell alkalmazni — a szükséges ráfordítás is magas. A fenti hátrányok kiküszöbölésére már ismert, hogy a korrigálójelet egyetlen színjelből állítják elő, és ezt valamennyi színjelhez hozzáadják. Előnyösen szí­nes televíziónál a korrigáló jelet a „zöld" színjelből állítják elő, mivel ez a jel adja a világosságjel legna­gyobb komponensét, és így a legnagyobb amplitúdó­jú, valamint a legnagyobb jel/zaj viszonnyal rendelke­zik (1 512 352 számú NSZK közrebocsátási irat). 10 15 20 25 30 35 Ennek az eljárásnak olyan színes televízió kamera esetén, amelyben a „piros", „zöld" és „kék" színjel­hez három felvevőcső van, az a hátránya, hogy a „piros" és „kék" spektrumtartomány telített szín­készletében a kontúrok nem lesznek élesebbek, és ezáltal a színes TV-képben elmosódott ábra jelent­kezik. Eme hátrány kiküszöbölésére a találmány szerint az előállított színes TV-kép képélességének növelésére egyetlen aperturakorrektort alkalmazunk, és a korri­gálójelet az összes színjelből illetve a színjelekből és a világosságjelből állítjuk elő olymódon, hogy az aper­turakorrektorhoz mindenkor azt a szín- illetve világos­ságjelet vezetjük, amelynek éppen a legnagyobb az amplitúdója. Előnyösen olymódon érhetjük el ezt, hogy a szén­illetve világosságjeleket nem-összeadó jellegű keverő fokozaton át csatlakoztatjuk az aperturakorrektor­hoz. Az ismert, három felvevőcsővel ellátott színes televízió kameráktól eltérően, amelyeknél az apertu­rakorrektort csak egyetlen színjellel, pl. mindig a „zöld" színjellel vezérlik, a találmány szerinti megol­dásnál az aperturakorrektorra különféle színjelek jut­nak, éspedig mindig az a színjel, amelyiknek a legnagyobb az amplitúdója. így azoknál a képrészek­nél, amelyekben az a színkomponens, amelyből az ismert megoldásnál az aperturakorrektor a korrigáló jelet előállítja, pl. a „zöld" jel, nincs vagy kevéssé van képviselve, kapunk képélesség javulást. Ezáltal az ismert színes televízió kamerarendszernél fellépő hi­ányosságokat kiküszöbölhetjük. 166219

Next

/
Oldalképek
Tartalom